"Az Úr megesküdött és nem bánja meg: „Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint." [Zsolt 110,4]
Azért, hogy a papság (klérus) és a világiak (laikusok) között csökkenjen a távolság, Németországban egy több helyen, egyre többször alkalmazzák a liturgia egyes részeinek bővítésére, helyettesítésére betétként a világiak és az egyháziak táncait, betanított táncait. Itt kell megjegyeznem, hogy a szentmise Krisztus Nagypénteki kereszthalálának a megismételt, vértelen bemutatása kizárólag a pap által Istennek, az Atyának engesztelésül. Nem Úrvacsora ("a nagy zabálás") a hívek számára, nem a hívek által van bemutatva, hanem csak és kizárólag a pap által. Minden más az egyház kétezer éves tanításának a megcáfolása.
A papság szentelése által kivonásra kerül a világi létből és kizárólag Isten szolgálatára van rendelve. Egy világi soha az életben nem lesz hasonló a paphoz, még akkor sem, ha keresztelése által, mint Isten gyermeke részül Krisztus papságól. Mint a fenti szentírási idézet mondja nekünk: "Az Úr megesküdött és nem bánja meg: „Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint."