A megtestesülés Isten számára azért volt, hogy megtanulja, mit jelent embernek lenni

„Megalázta magát és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” [Fil 2,8]

Jézus azért jött ebbe a világba, hogy megtanulja mit jelent embernek lenni

Ádám és Éva engedetlensége folytán az ember bűnbeesett a paradicsomban, amelyet Egyedül Isten képes jóvátenni. Az ő akarata volt valójában, hogy megváltásunkra a világba küldje egyszülött Fiát, aki Szűz Mária méhében emberré lett. Isten Fiának a megtestesülése hitünk legnagyobb titka, Isten bölcsességének a misztériuma, amely fátyol alá volt rejtve az emberiség előtt. A Teremtő testet akart ölteni, hogy megnyilvánuljon előttünk dicsősége, és hogy megmutassa az igaz utat a szentség, vagyis Ő felé. Vizsgáljuk meg hát mit tanít nekünk a Szentírás eredetileg, Szent Pál apostol Filippieknek írt levelében, ellentétben a Szent Márta ház Prédikátorával.

Prédikáció: Vasárnap Karácsony nyolcadában

Kedves testvérek!

"Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, melynek ellene mondanak"

Mai világunkban elválasztódnak a nézetek. A katolikus egyház 2000 éves tanítása egy jel, melynek ellentmondanak. Nemcsak a világban, hanem az egyházban is, az úgynevezett hivatalos egyházban, mely teljesen átadta magát a II. Vatikáni Zsinatnak.

A liturgikus megújulás gyümölcsei 58. rész - Hova lett 1,6 millió katolikus? [Magyarországon videóriport]

A mai posztban kivételesen nem abúziával, vagy ahhoz hasonlatos dolgokkal fogok foglalkozni. Levelet - méghozzá kettőt is - hozott a drótpostám a hétén, amiben csak linkeket küldtek megnézésre.  Kedves ismerősömnek a következő választ küldtem:

Kedves Xxxxxxxx,
egyszerű a válasz, ezen variálni sem kell, mindössze három szó: II. Vatikáni Zsinat, azaz Második Vatikáni Zsinat. Aki ezt nem látja, az vagy vak, vagy szimplán nem akarja látni. November 16-án lesz egy cikk a blogomban, ami nagyon jól rámutat erre a problémára, olvasd el.

A fenti következtetést olyan személyként vontam le, aki ateistából lett Novus Ordo-s katolikussá - akkor még azt híve, hogy az a katolikus hit és vallás, egyház -, de szembesülnöm kellett egy videóriport után azzal, hogy van az egyházban olyan mint katolikus tradíció, ami azt tanítja és mutatja be, hogy az egyház mit tanított közel kétezer éven át - egészen 1970-ig - és látnom kellett, hogy mi mindent hallgat el, mi mindent változtat meg a katolikus tanítás kárára.

Liturgikus megújulás gyümölcsei helyett...

Kedves olvasó!
A mai napon a szokásos pénteki Novus Ordos liturgikus abúziák helyett - a Karácsony közelsége miatt - olyan képek lesznek láthatóak, melyek a katolikus Egyház tridenti rítusú szentmiséjét fogják bemutatni. Azt a szentmisét melyet Aranyszájú Szent János alapozott meg és 1970 Ádvent I. Vasárnapjáig mutattak be. Némi - általában rendi - eltéréssel. A szentmisét a trentói zsinat után Szent V. Piusz pápa egységesítette, meghagyva néhány szerzetes rendnek a saját eltéréseik használatát. Ilyen eltérések a dominikánus, vagy az ambrózián rítus, de mindegyik a tridenti rítusra épül. És le kell szögezni, hogy a zsinati egyház definíciójától "rendkívüli forma" eltérően, ez a rítus nem rendkívüli forma, hanem a hagyományos forma. Minden más forma a rendkívüli.

Aki a lelkiüdvünkkel kufárkodik...

Van (volt) egy pap az Egri Főegyházmegyében, aki Szerencsen a középiskolás hittanosainak levetítette a "Túl a barátságon" című homoszexuális propaganda filmet. Ezért - ahogyan hallottam - bepanaszolták az érsekénél, aki 100km-rel odébb helyezte Jászárokszállásra. Erről a klerikusról már volt szó ebben a blogban több eretnekségből kifolyólag, a linkeket a végén meg lehet majd találni. Most átküldték a Facebook fejlécét képben és megdöbbentem. Az eddigi tevékenysége és teljesítménye kicsúcsosodott. Most már az általa ellátott hívek lelkeinek kufárja is lett.

A katolikus "megújulás" gyümölcsei képekben - 2. rész

A Cseh Köztársaságban a Frydek Misteki monsignore - plébánosa - érdekes módon készítette elő a plébánia felnőtt híveinek a Karácsonyt. Történt ugyanis, hogy Szent Miklós ünnepének alkalmából egy partit szervezett tavaly (2012) december 10-én. A II. Vatikáni Zsinat utáni új szempontoknak megfelelően a frissességet: azaz a bohóckodást. Ezért állandóan nevetgéltek és tréfálkoztak a "nevetés teológiája" szerint.
És akkor lássuk a monsignorét alsógatyában...

A Pentagon meghátrált a keresztény evangelizációval kapcsolatban

Két poszttal ezelőtt írtam arról, hogy egy friss javaslat szerint az amerikai hadseregben büntethetővé válna a hit bármilyen kifejezése mások felé. A nagy visszhangnak és felháborodásnak köszönhetően, úgy tűnik, erre a szabályozásmódosításra nem kerül sor. A Pentagon csütörtökön bejelentette, hogy a hadsereg tagjainak minden joga megvan arra, hogy másokkal beszéljenek hitükről, visszavonva korábbi figyelmeztetésüket a „hittérítésről”, ami az új javaslat szerint hadbírósági intézkedést vont volna maga után.

A Pentagon hadbíróság elé állíthatja a keresztény hitüket kifejező katonákat

A Pentagon nyilatkozatban erősítette meg, hogy a katonák hadbíróság elé állíthatók, ha hitüket próbálják népszerűsíteni: „A vallásos térítés nem megengedett a védelmi minisztérium fennhatósága alatt… A hadbíróság elé állítás és egyéb nem törvényszéki büntetések jellegét minden esetben egyéni alapon kell elbírálni…”. A nyilatkozatot azután tették közzé, hogy a Pentagon megbízottjai hivatalos tanácskozáson vettek részt Mikey Weinstein keresztényellenes szélsőségessel, a hadseregben szolgáló és hitüket másokkal megosztó keresztények elleni hadbírósági eljárás kidolgozására.

Egybeeső események és hírek...

Ha összefüggéseiben nézzük az eseményeket: a Szentatya lemondása és egyéb a világbeli történések - mint a most következő cikk -, akkor sötét kép rajzolódik ki az egyszerű vagy inkább egyszeri hívő szemében. Azt már fejtegettem, hogy meglátásom szerint a Szentatya lemondása nem szabad akaratból, önszántából történt, hanem külső kényszerítő körülmények hatására. A cikk alapján ez az érzésem csak erősödött.
Ugyanis a sötétség ura támad, egyre erősebben támad és ellene csak hittel és imádsággal lehet küzdeni. Ez az ami hiányzik a zsinat utáni egyházból. Eldobták a kétezer éves tanítást (amit már néhányszor elmondtam, hogy Jézus bízott rájuk), és felcserélték az emberektől kapott  hitre, ami nem ugyan az.

Lelkiségi mozgalmak, amelyek rombolják az Egyházat II. rész

Mottó:
„Szívből elfogadom a hittanítást, amely ugyanazzal az értelemmel s mindenkor ugyanazzal a jelentéssel hagyományozódott reánk az apostoloktól az egyházatyák által. Teljességgel elvetem ezért a dogmák fejlődésének eretnek gondolatát, miszerint a dogmák jelentése változik és különbözik attól, amit az egyház korábban hirdetett.
A szent dogmáknak örökre meg kell őrizniük azt a jelentést, amit az Anyaszentegyház valaha tanított, s attól soha sem térhet el egy mélyebb betekintés nevében vagy örve alatt... Ha valaki azt állítaná, hogy a tudományos haladásra való tekintettel valaha lehetséges lesz az egyház dogmáit attól eltérően értelmezni, ahogyan azt az egyház értelmezte és értelmezi, kiátkozás sújtsa!”

Első olvasásra talán lesznek, akik megbotránkozhatnak, mert a lelkiségi mozgalmakról ki merem jelenteni, hogy rombolják az Egyházat. Miért is? Ez az írás, amely saját és mások személyes tapasztalatai alapján keletkezett, arra hivatott, hogy bemutassa a lelkiségi mozgalmak veszélyes voltát. Napjainkban már több tucat ilyen mozgalom létezik, éppen ezért a legismertebbeket veszem elemzésre, de ugyanakkor látható lesz, hogy lényegében ugyanazok a létrehívó és éltető alkotórészek mindegyik lelkiségi mozgalomban. Ezen írás első részében a legismertebb mozgalmak közül öt kerül bemutatásra, a második részben pedig az Egyház klasszikus állapotát hasonlítom össze a mai lelkiségi mozgalmakkal. Természetesen csak az egyes mozgalmak sajátosságát mutatom be, valamint egyes műveket összesítve mutatok be, ugyanis túl hosszúra nyúlna ez a írás.

Lelkiségi mozgalmak, amelyek rombolják az Egyházat I. rész

Egy a sok közül

(Mottó:
„Szívből elfogadom a hittanítást, amely ugyanazzal az értelemmel s mindenkor ugyanazzal a jelentéssel hagyományozódott reánk az apostoloktól az egyházatyák által. Teljességgel elvetem ezért a dogmák fejlődésének eretnek gondolatát, miszerint a dogmák jelentése változik és különbözik attól, amit az egyház korábban hirdetett.
A szent dogmáknak örökre meg kell őrizniük azt a jelentést, amit az Anyaszentegyház valaha tanított, s attól soha sem térhet el egy mélyebb betekintés nevében vagy örve alatt... Ha valaki azt állítaná, hogy a tudományos haladásra való tekintettel valaha lehetséges lesz az egyház dogmáit attól eltérően értelmezni, ahogyan azt az egyház értelmezte és értelmezi, kiátkozás sújtsa!”

Első olvasásra talán lesznek, akik megbotránkozhatnak, mert a lelkiségi mozgalmakról ki merem jelenteni, hogy rombolják az Egyházat. Miért is? Ez az írás, amely saját és mások személyes tapasztalatai alapján keletkezett, arra hivatott, hogy bemutassa a lelkiségi mozgalmak veszélyes voltát.