Történelmi tény, vagy hazugság? [Videó - Tanúságtétellel]

"Amikor együtt jártak-keltek Galileában, Jézus ezt mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják. Megölik, de harmadnap feltámad.” Erre igen elszomorodtak." [Mt 17,22-23]

Hallottál már Theudásról vagy a galileai Júdásról? Mindketten önjelölt „messiások” voltak az első században. Hány követőjük van ma? Valószínűleg nulla. Jézus Krisztusról ezzel szemben mindannyian hallottunk, az emberiség fele pedig nemcsak hallott Róla, hanem hisz is Benne. Vajon akkor is ez lenne a helyzet, ha Jézus nem támadt volna fel a halálból? 

Novus Ordo Seclorum: Valóban a lelkekért folyik a harc?

A Szovjetunió leninista/marxista ideológiájának a kezdetek óta egyik legfontosabb célja volt, hogy legyőzze és megszüntesse a vallásos és a lelki gondolatok kifejezését. Az állam volt az „isten”. Minden más istent betiltottak, hiszen ha a nép szabadon hihetett volna valamiben, ami saját magán és a hatalmon felül áll, megtartották volna a lázadás érzetét. A kollektivista filozófia kénytelen minden versenytársat elpusztítani, mert e nélkül képtelen a győzelemre.

Értékromboló szekta alakul hazánkban: az Istelenek

Első hazai összejövetelére készül a két humorista alapította Sunday Assembly, egy nemzetközi ateista egyházmozgalom Budapesten. Külföldön már 28 településen működnek, év végére világszerte 100 városban szeretnék hirdetni sajátos igéjüket. Egyetlen nap alatt duplájára nő a Sunday Assembly mozgalom nemzetközi közössége, amikor vasárnap [2014. 09. 28]világszerte 33 új városban, köztük Budapesten alakul meg a szervezet helyi egyesülete – írják magyar nyelvű honlapjukon.

Egy katolikus búcsú deszakralizása

Évek óta lelkiválságot jelent számomra minden Pünkösd, illetve a Pünkösdi Csíksomlyói búcsú és annak hiánya. Történt, hogy 1990-ben Pünkösdkor segélyszállítmányt vittünk a csángó testvéreknek Moldvába, és Csíkszeredában szálltunk meg. Este érkeztünk, a vezetőnk még rábeszélt, hogy menjünk el a kegytemplomba. Úgy éjfél körül érkeztünk oda, amikor a templomba belépve a virrasztó keresztalják ép a Székely Himnuszt kezdték énekelni. Mit mondjak. A sírás kerülgetett.

Hogyan lettem katolikus? – egy egykori ateista vall megtéréséről

Az élet értelmének kérdésében sohasem tudtam közös nevezőre jutni ateista ismerőseimmel, akik úgy vélték, az életben rengeteg értelmes cél van annak ellenére, hogy az ember nem több, mint kémiai folyamatok összessége. Ezt a gondolatmenetet sohasem tudtam megérteni, sőt intellektuálisan hazugnak tartottam. Fiatalként hazugnak éreztem hát az életemet, mert tudtam, hogy az életnek nincs értelme, mégis úgy éltem, mintha az enyémnek lenne, mintha a remény, a szeretet, az öröm nem csupán agyi kémiai folyamatok okozta káprázat, hanem valóság lenne. Munkába, rohanásba, ivásba, társaságba menekültem. Öngyilkosságra is gondoltam, mondván, így hamarabb túlesnék azon, ami úgyis elkerülhetetlen. Mindegy, mikor szorozzuk be nullával az életet, az eredmény ugyanannyi.

Bangha Béla: Istentagadók a halálos ágyon

Aki a mai szellemi élet áramlásait csak némiképp is ismeri, és főleg, ki a legújabb tudományos irodalom termékein végignéz, vagy a főiskolák előadásait hallgatja: lehetetlen, hogy észre ne vegye, mennyire élesedik napról-napra az ellentét a hit és hitetlenség között. Egyrészt pezsgő hitélet, kegyeletes ragaszkodás a természetfölötti eszményekhez és másvilági bérért lelkesülő erény, — másrészt kerek tagadása minden érzékfölöttinek, hitközöny, s a földi élet lehető önző kiaknázása. S ha Goethe szerint a világtörténetnek mindenkor legmélyebb, sőt egyetlen tárgya a hit és a hitetlenség összeütközése, úgy különösen most lép előtérbe ezen összeütközés, midőn a hitetlenség úton-útfélen a tudomány mezét ölti magára.

Százötvenöt éve született Magyarország tanítómestere, Prohászka Ottokár püspök

A két világháború közötti nemzeti-keresztény értelmiség részéről „Magyarország tanítómesterének” („praeceptor Hungariae”) tekintett Prohászka Ottokárról bár sok szó esik manapság, életművét mégis igen kevesen ismerik alaposan. Különösen is azok nem, akik legszívesebben egy kézlegyintéssel elfeledtetnék őt, mondván, antiszemita volt. Arról persze hallgatnak, hogy antiszemitizmusa inkább etikai, mint etnikai jellegű volt, vagyis elsősorban nem embertani tulajdonságai miatt bizonyult számára ellenszenvesnek a nevezett etnikum, hanem képviselői zömének erkölcsi élete miatt. Erre való tekintettel helyezzük górcső alá a püspök idevágó főbb megnyilatkozásait!

Az Egyház nem táborikórház, hanem az őrültek háza

Szeptember 19-én felhívott egy régi barátom, és magából kikelve megkérdezte, hogy olvastam-e már a legújabb pápai interjút, ugyanis ezen a napon jelentek meg az interjúból az első részletek. A főcímekben az állt, hogy „Ferenc pápa minden kényes kérdésben állást foglalt”. Nem, ez nem igaz. A valóság az, hogy Ferenc az igazán kényes és fontos kérdésekben nem mondott semmit, hallgat, és ezt még helyesnek is tartja. Ezt mondja: »Nem kell ezekről vég nélkül beszélni« – és ezért inkább rögtön nem is beszél róluk semmit. 

Az ateisták is a mennyországba jutnak vs. "Extra Ecclesiam nulla salus est"

Bergoglio nyílt levele több súlyos hibát is tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak a hívek összezavarodásához, és ezért nem maradhatnak kommentár nélkül. A pápa szavai több mint kérdésesek. Az az állítás, hogy „az Istenben való hit végül is minden egyes személy lelkiismereti döntésétől függ, és Isten azoknak is megbocsát, akik nem hisznek Benne, ha ezzel a lelkiismeretüket követik” direkt ellentmondanak a Zsidókhoz írt levélnek: „Hit nélkül pedig nem lehet senki sem kedves; aki ugyanis az Istenhez járul, hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azt, aki őt keresi.” [Zsid 11,6] – Urunk Jézus Krisztus maga mondja: „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik.” [Mk 16,16] (Apologéta: 'Az Egyházon kívül nincs üdvösség' dogmának is.)

A vallás magánügy, hittan helyett ateista etika?

Minduntalan halljuk, hogy „a vallás magánügy”, éspedig leginkább azoktól, akik elítélik, sőt üldözik azt. Mert szerintük a vallás ugyebár a nép ópiuma, szertartásai pedig a babonaság megnyilvánulásai. Kivéve persze azokat, melyek zsinagógákban folynak. Így volt ez már az 1917 után, és hogy mennyire, sokkoló statisztikákkal tanúsíthatjuk ma, amikor hittan helyett ateista erkölcstant akarnak nem is kevesen iskoláinkban.

Csíksomlyói Szűz Mária könyörögj érettünk - avagy miért nem járok a somlyói búcsúba

Életem egyik meghatározó élménye volt 1990 pünkösd péntekjének éjszakáján, - amikor segélyszállítmányt vittünk a csángóknak - éjfélkor [akkor még megtéretlenül] a Csíksomlyói kegytemplomba lépve épp akkor hangzott fel a Székely Himnusz. Talán egy életre meghatározó élményt és kegyelmet adott nekem, hogy visszataláljak a katolikus hitre. Ezután többször voltam a pünkösdi búcsún, de 2000 után volt egy időszak, amikor időben nem tudtam összeegyeztetni az utazást egyéb elfoglaltságommal.

Egy jezsuita tévtanai: az istenképnek ateistának kell lennie

Ateizmus Karácsonyi ajándékul

 

Az Innsbruck-i egyházmegyében fekvő Vorderhornbach lelkipásztora, Roger Lenaers jezsuita atya ismételten felizgatta a kedélyeket a 2010. november 14-én, a König bíboros-házban tartott előadásával, melyben nyíltan eretnek tanokat képviselt. Előadása a „hitünket korszerűen megélni és hirdetni” címet viselte.