Amikor az egyházi vezetők is befarolnak a világhatalomnak...

Ma, amikor már egyházi vezetők is befarolnak a világhatalomnak, égető szükség lenne a világosan, szókimondóan fogalmazó, az igent igennek, a nemet nemnek nevező papokra. A híveknek ugyanis egyszerűen untig elegük van már a vén kontinensünk annyiszor emlegetett keresztény gyökereinek kiirtásában élenjáró vezető klerikusokból, akik szerint nincs kereslet s ezért szükség „lezárt, bebetonozott” igazságokra, akik már nem kívülről, belülről akarják szétrothasztani Krisztus alapítását, az Egyházat magát.

Mint aki elfelejtette a katekézist - egy jezsuita tévmagyarázatai

A minap (2013. október 1.) riport cikk jelent meg az index-n Forrai Tamás jezsuita tartományfőnökkel. Látszik a nyilatkozatán, hogy olyan mélységben mosta ki a II. Vatikáni Zsinatnak a tévtanítása, hogy az embernek sírhatnéka van, ha belegondol, hogy az Egyház mit tanított kétezer éven át, amire még a mai hetven éves öregek is emlékeznek a gyermekkori katekizmusukból, ami ellen tiltakozik az egészséges és ép hitérzékük is.
Most nézzük, hogy mit mond a jezsuita:

A végső idők jelei A dialógus kultúrája és Jézus ellenségei

Tudjuk, hogy manapság mennyire ragaszkodnak a párbeszédhez: mindenütt párbeszéd zajlik, a katolikusok között, a Pius Közösséggel, a nem-katolikusokkal, a különböző vallások között, a nem-hívőkkel. Holott, ha Krisztus példájára tekintünk, látjuk az Ő kemény korholását a farizeusokkal, az írástudókkal és a papokkal szemben, melyek során a legkeményebb kifejezésekkel azzal vádolta őket, hogy az ördög az atyjuk, és kijelentette, hogy bűneikben fognak meghalni. Látjuk, hogy szigorú isteni büntetésekkel fenyegette, és újra meg újra képmutatással vádolta meg őket, továbbá fösvénységgel, hazudozással, Mózessel szembeni hűtlenséggel, gonoszsággal, igazságtalansággal, galádsággal, hitetlenséggel. Látjuk, ahogy kemény szidalommal illette őket, vagy amikor „kígyók, viperák fajzata”-ihoz, és „fehérre meszelt sírokhoz” és más effélékhez hasonlította őket. [Mt 23,13-36]