A liturgikus „megújulás” gyümölcsei 15. rész – a civil akolitusok

Az utóbbi bő egy évtized alatt hazánkban ugrásszerűen megnőtt a civil áldoztatók jelenléte az Egyház életében. Az új rítus akolitusoknak nevezi őket, amely megtévesztő; ugyanis az akolitus eredetileg egészen mást jelent. A megnevezésen túl azonban sokkal nagyobb problémáról van szó, erről szól az alábbi írás. A tradicionális latin rítus szerint a szentségi karakterrel bíró egyházi rendet több kisebb rend előzi meg, úgymint ostiarius, lector, exorcista, akolitus és szubdiákonátus.

A II. Vatikáni Zsinat gyümölcsei a liturgikus megújulásban...

Ez túl mutat minden. Ervin atya már igazából szöveget se fűz a képekhez, mert sokat nem is lehet mondani, de azért néhány szó erejéig: a Kripton bolygó szülöttjének kinevezni és/vagy tartani a Megváltót, az tényleg minden határt átlép. Egyszerűen borzalom. Superman a mise közben fel-alá rögköd és végül a keresztfán "landol", hogy a gyerek is megértse a kereszténységet? Hát! Nagy a SÁTÁN találékonysága, egyszerűen normális, józan ember nem tudna ilyet kitalálni. Annak a papnak, aki ilyet talál ki az evangelizáció keretében, nem az Oltárnál lenne a helye, hanem az elmegyógyintézetben. (Csak csendben kérdezem: lehet, hogy a Tabernákulumban nem is Oltáriszentség van, hanem kriptonit?)