Isten soha nem ítél el, mindig megbocsát?(!)

"Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva." [Mt 16,19]

‘Egy második elvi platform [az üdvözülésé], az elveszett kegyelem hajótörése után.’ A kereszténység első századai óta, ilyen módon lett leírva, a bűnbánat Szentsége: (cf. Dz 1542) Valóban, egy élénk és sokatmondó kép, mert amikor egy lélek elveszti a keresztséggel nyert ártatlanságát, egy komoly kihágást követve el, úgy hullik, mint egy fuldokló személy, a bűn sötét hullámai közé. Azért, hogy ne az örök kárhozatban sínylődjön, és hogy visszanyerje az elveszett kegyelem kincsét az illető, a gyónáshoz kell, hogy folyamodjon, ami a biztos palló az üdvösséghez, azon megkereszteltek számára, akik nem akarnak elveszni. Azonban ez az isteni gyógyír meghatározott feltételekkel érvényes. Isten mindig megbocsát? Ő még azoknak is megbocsát, akik nem akarnak a bűnök tengeréből kimenekülni? Egy ilyen fontos téma, mély elemzést kíván.

Prédikáció: Jó Pásztor Vasárnap

Kedves hívek!

"Miből áll az ember legvégső boldogsága?"
Gondolatok Joseph Pieper könyvéből, a "Glück und Kontemplation" és "Musse und Kultur"

Hova vezet minket a Jó Pásztor?

Ennek a kérdésnek szeretnénk ma utánajárni. Ez a kérdés a "boldogság", az emberi élet legvégső célja. Ezt szeretnénk a húsvéti időben feltenni.
Mi a legvégső boldogság nyugati hagyományunkban? Joseph Pieper, Aquinói Szent Tamás filozófiájától inspirálva ír erről a kérdésről a "Boldogság és Kontempláció" című könyvében.

Nagypéntek

A Nagypéntek Isten örök rendelésében a legnagyobb és legtermékenyebb misztériumot, azt a szent halált ünnepli, amelyet Jézus Krisztus, az Istenember érettünk, emberekért, a kereszt szégyenfáján kimondhatatlan kínok között szenvedett. Ez a földön töltött 33 éves áldozatos életének a befejezése. Ez engedelmességének végső célja az összes bűnök elengedéséért való engesztelésül. A kínnak és sötétségnek kimondhatatlan szándéka ez, amelyből azonban egy szentséggel, kegyelemmel teli világ keletkezett, egy új paradicsom és ez még mindig tökéletesedik.

Prédikáció: Qinquagesima vasárnap

Kedves testvérek!

Az énekek éneke. A Szeretet Himnusza. A mai Szent Lecke nem hiába híres. Az igazi keresztény szeretet erről szól. Szinte minden bekezdésnél megvallhatjuk magunknak: "Ez nehezemre esik", vagy "ettől még messze vagyok".

Azokra a szavakra gondolok mint:

Prédikáció: 3. Vasárnap Húsvét után [kiegészítéssel]

Kedves hívek!

De pace - a békéről (Summa Theologica 2-2, q29a4)
A húsvéti hetekben Aquinoi Szent Tamás a Summa Theologica könyvében egy, a békéről szóló prédikációt javasol. Ezt szeretném én is felhasználni, mivel nagyon jól illik a húsvéti időszakba. A béke bizonyos értelemben a legmagasabb cél ahogy Szent Tamás mondja: „Pax est quodammodo finis ultimus." "Pax vobis A béke legyen veletek." Így köszönti az Úr az apostolokat és tanítványait miután feltámadt.

Nagypéntek

A Nagypéntek Isten örök rendelésében a legnagyobb és legtermékenyebb misztériumot, azt a szent halált ünnepli, amelyet Jézus Krisztus, az Istenember érettünk, emberekért, a kereszt szégyenfáján kimondhatatlan kínok között szenvedett. Ez a földön töltött 33 éves áldozatos életének a befejezése. Ez engedelmességének végső célja az összes bűnök elengedéséért való engesztelésül. A kínnak és sötétségnek kimondhatatlan szándéka ez, amelyből azonban egy szentséggel, kegyelemmel teli világ keletkezett, egy új paradicsom és ez még mindig tökéletesedik.

Aquinoi Szent Tamás és az uzsora

"Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: Íme, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.” [Lk 19,8]
 
„Vissza lehet követelni tőlük az uzsorával szerzett értékeket, továbbá célszerű őket pénzbüntetéssel sújtani, nehogy az elkövetett bűneikből haszonra tegyenek szert, s ezt megakadályozandó, nagyobb büntetéssel büntetendők, mint mások, ugyanakkor a büntetés címén tőlük elvett pénz nem tartható meg, hanem a jogos tulajdonos(ok)nak visszatérítendő, vagy ha ez már nem lehetséges, közcélra fordítandó.” Így fogalmazott valaha Aquinói Szent Tamás. Aligha kérdéses persze, kikre gondolt a fentiekben.

Az Egyház megújítója, a Tridenti Zsinat pápája

Az egyház megújítója a protestantizmus korában, a katolikus hit és tanítás védelmezője, a Tridenti Zsinat (1545-1563) (az ellenreformáció) határozatainak és rendelkezéseinek átültetője az Egyház és a világ élet gyakorlatába.
Csak hat évet, 1566-tól 1572-ig volt pápa, mégis jelentős volt V. Piusz pápasága, hiszen ő ültette át a gyakorlatba a tridenti zsinat eredményeit. Mondhatjuk, hogy pontifikátusa fordulópont volt az Egyház életében. II. János Pál pápa azt írta 2004-ben, elődje születésének ötszázadik évfordulójára kiadott levelében: V. Piusz pápa igyekezett hithűen végrehajtani a tridenti zsinat határozatait. Kiadta a római misekönyv javított verzióját, az új katekézist, az új breviáriumot, és kötelezte az egyetemeket Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című művének tanítására.

A "Dogma fejlődés" eretneksége

Mottó:

„Szívből elfogadom a hittanítást, amely ugyanazzal az értelemmel s mindenkor ugyanazzal a jelentéssel hagyományozódott reánk az apostoloktól az egyházatyák által. Teljességgel elvetem ezért a dogmák fejlődésének eretnek gondolatát, miszerint a dogmák jelentése változik és különbözik attól, amit az egyház korábban hirdetett.
A szent dogmáknak örökre meg kell őrizniük azt a jelentést, amit az Anyaszentegyház valaha tanított, s attól soha sem térhet el egy mélyebb betekintés nevében vagy örve alatt... Ha valaki azt állítaná, hogy a tudományos haladásra való tekintettel valaha lehetséges lesz az egyház dogmáit attól eltérően értelmezni, ahogyan azt az egyház értelmezte és értelmezi, kiátkozás sújtsa!”

A II. vatikáni zsinat után különféle beállítottságú teológusok azonnal elfogadták, hogy az egyház tanítása több ponton megváltozott. Azonban ha a hit Krisztus és az apostolok által teljes kifejtést nyert, és ha az egyháznak többek között az a feladata, hogy ezt a „hitvallást” változatlanul megőrizze, hogyan magyarázható állásfoglalásainak „megváltozása”? A modernista válasz az, hogy a tanításnak is van „fejlődése” és „evolúciója”. Katolikus-e ez az elgondolás?

Nagypéntek

A Nagypéntek Isten örök rendelésében a legnagyobb és legtermékenyebb misztériumot, azt a szent halált ünnepli, amelyet Jézus Krisztus, az Istenember érettünk, emberekért, a kereszt szégyenfáján kimondhatatlan kínok között szenvedett. Ez a földön töltött 33 éves áldozatos életének a befejezése. Ez engedelmességének végső célja az összes bűnök elengedéséért való engesztelésül. A kínnak és sötétségnek kimondhatatlan szándéka ez, amelyből azonban egy szentséggel, kegyelemmel teli világ keletkezett, egy új paradicsom és ez még mindig tökéletesedik.