"Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen benneteket bölcselkedéssel és hamis tanítással, ami emberi hagyományokon és világi elemeken alapszik, nem pedig Krisztuson." [Kol 2,8]

2013. május 5., vasárnap

Az Egyház megújítója, a Tridenti Zsinat pápája

Az egyház megújítója a protestantizmus korában, a katolikus hit és tanítás védelmezője, a Tridenti Zsinat (1545-1563) (az ellenreformáció) határozatainak és rendelkezéseinek átültetője az Egyház és a világ élet gyakorlatába.
Csak hat évet, 1566-tól 1572-ig volt pápa, mégis jelentős volt V. Piusz pápasága, hiszen ő ültette át a gyakorlatba a tridenti zsinat eredményeit. Mondhatjuk, hogy pontifikátusa fordulópont volt az Egyház életében. II. János Pál pápa azt írta 2004-ben, elődje születésének ötszázadik évfordulójára kiadott levelében: V. Piusz pápa igyekezett hithűen végrehajtani a tridenti zsinat határozatait. Kiadta a római misekönyv javított verzióját, az új katekézist, az új breviáriumot, és kötelezte az egyetemeket Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című művének tanítására.


Kovács Ervin Gellért OPream
V. Szent Piusz tehát igyekezett megújítani a hitéletet, ennek részeként hozott liturgikus intézkedéseket is. A hit egységének felmutatása érdekében a kétszáz évnél nem régibb rítusokat betiltotta, ugyanakkor akik megtarthatták kétszáz évnél régebbi hagyománnyal rendelkező rítusukat, azok is áttérhettek a római rítusra. Piusz pontosította és véglegesítette a római misekönyvet, valamint úgy határozott, hogy liturgikus változtatásokat ezentúl csak pápa engedéllyel lehet bevezetni. Az azonban tévedés, hogy új misét alkotott volna, így az V. Piusz-féle misekönyv óta használt „tridenti rítus” kifejezés tulajdonképpen félrevezető: a tridenti rítus ugyanis nem ötszáz éves, hanem legalábbis Nagy Szent Gergelyig visszavezethető. Ezért sokan nevezik gregorián rítusnak is. V. Piusz csak pontosított és véglegesített pár dolgot ebben a rítusban.

V. Piusz polgári neve Michele Ghislieri. Az itáliai Boscoban született 1504. január. 17-én. Mint a katolikus lexikon írja: szegény családból származott, a vogherai domonkosoknál kezdte iskoláit, itt lépett a rendbe is.  Ezután a rend főiskoláin tanult Vigevanóban, Bolognában és Genovában. 1528-ban szentelték pappá. Ezután teológiai tanár lett, majd 1542-től Paviában, majd a comói egyházmegyében inkvizítor. 1551-ben a római inkvizíció vezetője lett.

1556-tól a pápai kúria reformját kidolgozó bíborosi bizottság tagja. 1560-tól Mondovi püspöke. Nem helyeselte IV. Piusz pápa politikáját, ezért kegyvesztett lett. 1564-ben el kellett hagynia vatikáni lakását, s mikor a pápa bíborosi bizottságot helyezett az inkvizíció élére, főinkvizítori állása is megszűnt. Csak betegsége kényszerítette arra, hogy továbbra is Rómában maradjon.

Főleg Borromei Szent Károly hatására választották meg pápának. V. Piusz szerzetesi egyszerűségben és aszkézisben élt, a bíborosokat is erre buzdította. A Wikipédia szerint koronázása után Piusz nem tartott pompás díszmenetet a városban, hanem hatalmas összegű alamizsnát osztott szét a szegények között. Gondosan kerülte a nepotizmust. Piusz többször is útra kelt, és sorra látogatta Róma kórházait, ahol a betegek ágyára ülve öntött reményt a szerencsétlenekbe, vagy személyesen készítette fel őket a halálra. Nem törődött a fertőzésekkel sem, és egy leírás szerint gyakran előfordult, hogy a pápa megmosta a szegények lábát, vagy magához ölelt egy leprást. Egy angol nemes arról számolt be, hogy látta, amint Piusz átkarolja és megcsókolja egy koldus lábát, amelyet fekélyek borítottak. Kiutasította a prostituáltakat az örök városból, majd szabályozta a fogadók és kocsmák működését is a városban. Betiltotta a bikaviadalokat. Ugyanakkor Minden erejével igyekezett megerősíteni a szertartások rendjét és tisztaságát, különös tekintettel a liturgiára és a misére.

Apostoli vizitátorokat küldött minden országba, hogy szorgalmazzák és ellenőrizzék a zsinat határozatainak végrehajtását: a szemináriumok alapítását, püspökök helyben lakását, hogy látogatják-e egyházmegyéjüket, tartanak-e egyházmegyei zsinatokat. Határozottan szembeszegült a cölibátust lazítani akaró törekvésekkel. A szerzetesi élet szabályainak megtartását szigorúan ellenőrizte. Előírta a klauzúrát, az ünnepélyes fogadalom, a regulák és szabályzatok szigorú megtartását. Az ellenszegülő humiliátákat, akik közül egy merényletet hajtott végre Borromei Károly ellen, 1571-ben  föloszlatta.

Forrás: Magyar Kurir

Kyrie Eleison, Kyrie Eleison, Kyrie Eleison