Az egyház megújítója a protestantizmus korában, a katolikus hit és tanítás védelmezője, a Tridenti Zsinat (1545-1563) (az ellenreformáció) határozatainak és rendelkezéseinek átültetője az Egyház és a világ élet gyakorlatába.
Csak hat évet, 1566-tól 1572-ig volt pápa, mégis jelentős volt V. Piusz pápasága, hiszen ő ültette át a gyakorlatba a tridenti zsinat eredményeit. Mondhatjuk, hogy pontifikátusa fordulópont volt az Egyház életében. II. János Pál pápa azt írta 2004-ben, elődje születésének ötszázadik évfordulójára kiadott levelében: V. Piusz pápa igyekezett hithűen végrehajtani a tridenti zsinat határozatait. Kiadta a római misekönyv javított verzióját, az új katekézist, az új breviáriumot, és kötelezte az egyetemeket Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című művének tanítására.
Csak hat évet, 1566-tól 1572-ig volt pápa, mégis jelentős volt V. Piusz pápasága, hiszen ő ültette át a gyakorlatba a tridenti zsinat eredményeit. Mondhatjuk, hogy pontifikátusa fordulópont volt az Egyház életében. II. János Pál pápa azt írta 2004-ben, elődje születésének ötszázadik évfordulójára kiadott levelében: V. Piusz pápa igyekezett hithűen végrehajtani a tridenti zsinat határozatait. Kiadta a római misekönyv javított verzióját, az új katekézist, az új breviáriumot, és kötelezte az egyetemeket Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című művének tanítására.
Kovács Ervin Gellért OPream |
V. Piusz polgári neve Michele Ghislieri. Az itáliai Boscoban született 1504. január. 17-én. Mint a katolikus lexikon írja:
szegény családból származott, a vogherai domonkosoknál kezdte iskoláit,
itt lépett a rendbe is. Ezután a rend főiskoláin tanult Vigevanóban,
Bolognában és Genovában. 1528-ban szentelték pappá. Ezután teológiai
tanár lett, majd 1542-től Paviában, majd a comói egyházmegyében
inkvizítor. 1551-ben a római inkvizíció vezetője lett.
1556-tól a
pápai kúria reformját kidolgozó bíborosi bizottság tagja. 1560-tól Mondovi püspöke. Nem helyeselte IV. Piusz pápa politikáját,
ezért kegyvesztett lett. 1564-ben el kellett hagynia vatikáni lakását, s
mikor a pápa bíborosi bizottságot helyezett az inkvizíció élére,
főinkvizítori állása is megszűnt. Csak betegsége kényszerítette arra,
hogy továbbra is Rómában maradjon.
Főleg Borromei Szent Károly
hatására választották meg pápának. V. Piusz szerzetesi egyszerűségben és
aszkézisben élt, a bíborosokat is erre buzdította. A Wikipédia szerint koronázása
után Piusz nem tartott pompás díszmenetet a városban, hanem hatalmas
összegű alamizsnát osztott szét a szegények között. Gondosan kerülte a
nepotizmust. Piusz többször is útra kelt, és sorra látogatta Róma
kórházait, ahol a betegek ágyára ülve öntött reményt a
szerencsétlenekbe, vagy személyesen készítette fel őket a halálra. Nem
törődött a fertőzésekkel sem, és egy leírás szerint gyakran előfordult,
hogy a pápa megmosta a szegények lábát, vagy magához ölelt egy leprást.
Egy angol nemes arról számolt be, hogy látta, amint Piusz átkarolja és
megcsókolja egy koldus lábát, amelyet fekélyek borítottak. Kiutasította a
prostituáltakat az örök városból, majd szabályozta a fogadók és kocsmák
működését is a városban. Betiltotta a bikaviadalokat. Ugyanakkor Minden
erejével igyekezett megerősíteni a szertartások rendjét és tisztaságát,
különös tekintettel a liturgiára és a misére.
Apostoli
vizitátorokat küldött minden országba, hogy szorgalmazzák és
ellenőrizzék a zsinat határozatainak végrehajtását: a szemináriumok
alapítását, püspökök helyben lakását, hogy látogatják-e
egyházmegyéjüket, tartanak-e egyházmegyei zsinatokat. Határozottan
szembeszegült a cölibátust lazítani akaró törekvésekkel. A szerzetesi
élet szabályainak megtartását szigorúan ellenőrizte. Előírta a
klauzúrát, az ünnepélyes fogadalom, a regulák és szabályzatok szigorú
megtartását. Az ellenszegülő humiliátákat, akik közül egy merényletet
hajtott végre Borromei Károly ellen, 1571-ben föloszlatta.
Forrás: Magyar Kurir
Forrás: Magyar Kurir