"Johnny a XXI. század életművésze, az agyába drótozott
memóriatárban jó pénzért adatokat csempész a világ egyik sarkából a
másikba. Ezúttal azonban alaposan melléfogott. Implantját vészesen
túlterhelték, 320 gigabyte feszíti a koponyáját, ráadásul a jakuzák is a
nyomába eredtek, hogy titokzatos megbízójuk számára megszerezzék a
mnemonikus futár fejét, benne az emberiséget sújtó halálos kór
ellenszerét. Johnnyt csak saját ravaszsága mentheti meg üldözői
hálójából, valamint egy váratlan szövetséges: Jane a kibernetikailag
föltuningolt testőrlány." [Johnny Mnemonic - A jövő szökevénye]
Sok modern technológiai újításról olvasva az embernek egyre
gyakrabban a Jelenések könyvéből ismert Fenevad Bélyege jut eszébe. Az
alábbi cikkben például egy olyan technológiáról olvashatunk, amiben a
chip egyenesen az agyba kerül.
„Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezükre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek. És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma. Itt van a bölcsesség. A kinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat.” [Jel 13,16-18]
„Nem gondoltam volna, hogy megérem az időt, amikor ezek az emberbe kerülnek és lám, most arról beszélünk, hogy mikor és hogyan.”
Theodore Berger, a Dél-Kalifornia Egyetem orvosbiológiai mérnöke már
látja azt a nem túl távoli napot, amikor a súlyos memória kieséssel
küzdő betegeken egy elektromos agyimplantátummal segíthet. Az
Alzheimer-kórban és egyéb hasonló betegségekben szenvedő vagy
agyvérzésen átesett betegeknél a neuronok működésében bekövetkezett
változások megakadályozzák a hosszú távú memóriák rögzítését. Berger két
évtizede próbál olyan szilícium chipeket kifejleszteni, amik utánozzák
az egészséges neuronok működését, azaz lehetővé teszik, hogy egy percnél
régebbi ismeretekre is emlékezzünk. A végcél, hogy ezeknek a chipeknek
az agyba történő beültetésével lehetővé tegye a hosszú távú emlékek
tárolását.
„Régen azt mondták, hogy őrült vagyok,” mondja Berger nevetve,
azonban a közelmúlt eredményeinek hatására az „őrült” jelzőt inkább az
„úttörő” kezdi felváltani kollégái körében.
Berger kutatása még nem érkezett el az emberkísérletek stádiumához,
azonban a patkányokon és majmokon végzett tesztek azt mutatják, hogy az
agyhoz hozzákapcsolt chipek éppen úgy képesek továbbítani az
információkat, mint a neuronok.
„Nem az egyes memóriákat tesszük az agyba, hanem a memóriák
létrehozásának képességét,” mondja. Egy tavalyi kísérlet során Berger
csapata bebizonyította, hogy segíteni tudtak a majmoknak előhívni hosszú
távú memóriáikat az agy egy bizonyos területéről.
Berger rámutatott, hogy az orvostudomány egyes területein már most is
alkalmaznak idegimplantátumokat. Ma jelenleg 200,000 süket beteg
használ olyan készüléket, ami egyenesen a hallóidegeknek továbbítja az
információkat.
A paralízisben szenvedő betegek pedig az agyukba ültetett elektródák
segítségével, a gondolataikkal tudják irányítani művégtagjaikat. A
szemészet területén pedig részleges sikereket értek el a műretinák beültetésével.
Az ismeretek helyreállítása nyilván kicsit nagyobb falat és Berger
immár 35 évet töltött ennek kutatásával. „Tudjuk, hogy a hippokampusz
alakítja a rövidtávú memóriákat hosszú távúvá.” Amire a tudósok azonban
eddig nem tudtak rájönni, hogy hogyan is teszi ezt. Berger különböző
matematikai képleteket állított fel arra, hogy modellezze az elektromos
jelek útját a neuronok át és bebizonyította, hogy képletei fedik a
valóságot.
„Nem kell tudnunk mindent elvégezni, amire az agy képes, de vajon
képesek lehetünk bizonyos dolgokat utánozni?” kérdezi. „Képesek lehetünk
ezt úgy modellezni, hogy azt egy eszközben rögzíthessük? El tudjuk
érni, hogy ez az eszköz működjön az agyon belül is? Ez a három kérdés
készteti kollégáimat arra, hogy őrültnek nevezzenek. Egyszerűen úgy
gondolják, hogy ez túl nehéz.”
Forrás: időkjelei.hu
Kyrie Eleison, Kyrie Eleison, Kyrie Eleison
Apologéta: A bevezető rész a Johnny Mnemonic - A jövő szökevénye című film (1995) ismertetője. Amikor olvastam az időkjelei.hu cikkét rögtön ez rémlett fel. Abban az időben 100-200MB merevlemez tároló kapacitások voltak a szokványosak, így kell a beültetett mérethez viszonyulni. Viszont a film is előre vetítette a mostanra megvalósuló rémséget. A következő lépés, amikor majd odáig fajul az ember és a technológia keverése, hogy az ember agyát közvetlenül összekötik a számítógéppel, és akkor abba gondoljunk bele, hogy az emberi agy asszociatív képessége, intelligenciája párosul a számítógép gyorsaságával [a mai példából a nagyméretű fizikai tárolókapacitással], ami a véget vetíti elénk, ha arra gondolunk hogy egy ilyen kapcsolatban lévő agy egy magas intelligenciájú, de úgymond "rossz emberbe" kerül és az rossz dolgokra kezdi el használni. Isten mentsen meg ettől a bűntől minket.