Az anyagi karitász a legfontosabb az egyházban

"Volt egy gazdag ember. Bíborban és patyolatban járt, és mindennap nagy lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel.  ..." [Lk 16,19-31]

Az egyház szegények felé gyakorolt anyagi karitásza [szeretete] nagyobb tanúságot tesz, mint a teológusok tanulmányai

A ‘karitász’ szó, majdnem mindig anyagi segítségre emlékeztet, amit a szűkségben lévőknek ajánlunk fel. És valóban: alamizsnát adni egy dicséretre méltó szokás, amit az Anyaszentegyház mindig is támogatott. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy a karitász egy másik formája, az irgalmasság lelki cselekedetei; tanítani, tanácsot adni, vigasztalni, ápolni, megbocsátani, és türelemmel viselni a nehézséget, sokkal fontosabbak, mint az irgalmasság testi cselekedetei, nevezetesen élelmet adni az éhezőknek, ruhát adni a ruhátlanoknak, betegeket és bebörtönzötteket látogatni, eltemetni a holtakat.

Prédikáció: Halottak napja

Kedves Hívek!

Egy temető bejáratánál ezeket a szavakat olvastam, amelyeket az elhunytak az élőknek, a közeli temetőlátogatóknak, mondanak:

„Azok, akik most ti vagytok, egyszer mi voltunk; azok, akik most mi vagyunk, egyszer ti is lesztek.“

Ezért nagyon hasznos November hónapban gyakrabban a temetőbe látogatni és egyúttal gondolni és számolni az elkerülhetetlennel ebben az életben: a halállal.

Vallásszabadság vs. vallástolerancia

A szemináriumokban ilyen tájt kezdődik az új tanév. Ennek az alkalmából teszem közzé azt a rövid magyarázatomat, amit egy Jehova Tanúival foglalkozó cikk kapcsán született [2015-07-11.]. A magyarázat nem a zsinati egyház felfogását, hanem a kétezer éves tanítást követi követi, azzal teljesen ellentétben áll, azaz nem political [protestáns] correct.

Ferenc pápa a keresztény Európa helyett az iszlám világot védi

Ferenc pápa ismét kimutatta, valójában mit támogat. Vén kontinensünk, pláne nyugati félteke, mintha teljesen felszámolná önmagát, és tiporja sárba legszentebb hagyományait, amikor keblére öleli az iszlámot. És erre mit tesz Ferenc pápa? A keresztény Európa helyett az iszlám világot védi.

Prédikáció: Jó Pásztor Vasárnap

Kedves hívek!

"Miből áll az ember legvégső boldogsága?"
Gondolatok Joseph Pieper könyvéből, a "Glück und Kontemplation" és "Musse und Kultur"

Hova vezet minket a Jó Pásztor?

Ennek a kérdésnek szeretnénk ma utánajárni. Ez a kérdés a "boldogság", az emberi élet legvégső célja. Ezt szeretnénk a húsvéti időben feltenni.
Mi a legvégső boldogság nyugati hagyományunkban? Joseph Pieper, Aquinói Szent Tamás filozófiájától inspirálva ír erről a kérdésről a "Boldogság és Kontempláció" című könyvében.

Néhány Karácsonyi jó tanács - más tollából

Áldott, békés, boldog Karácsonyi Ünnepeket
kívánnak a szerkesztők!

Hol van a régi, gyerekkori karácsonyok íze, emléke? Örökre elveszett, illetve csak egy vigasztal, hogy gyerekeinkben él tovább, és ha talán kegyelmet találunk az Úrnál, újra részesülünk benne. Az alábbiakban közlünk néhány, az interneten olvasott hasznos tippet hogyan kerülhetjük el a Karácsonykor szinte menetrendszerű csalódást, kiábrándulást. Még hogy áldott, békés… Karácsony előtt tör ki sokunknál a nagy stressz. A lakás ragyogjon, a sütemény saját készítésű legyen, az ünnepi menü kifogástalan sorrendben érkezzen az asztalra.

Karácsony: az örök szeretet megtestesülése

"Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást." [Jn 13,34]

Karácsony: a megváltó születésének az ünnepe. Az a nap, amikor az örök szeretet közénk jött Isten szeretetével és tanításával. A tíz parancs mellé adott egy új parancsot: "Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szeretlek titeket.". Ezt az üzenetet próbálták felhasználni a kommunista világban, amikor a figyelmet Jézusról megpróbálták átterelni csak a szeretetre. Ennek a fényében kell vizsgálnunk mindent. Ahol a szeretet ellen vétenek, uszítanak, ahol átkoznak, az nem lehet keresztény. Nagyon jól mutatja a következő kép:

Jehova tanúi: Finn jelentés az Őrtorony jogi eljárásairól

"A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja." [Jn 8,44]

Egy finn nem-kormányzati szervezet (NGO) beadott egy jelentést az ország igazságügyi miniszteréhez, melyben kéri, hogy vizsgálják ki Jehova Tanúi bírói gyakorlatait – különösen a bírói bizottságok által büntetésként kirótt kapcsolatmegvonás gyakorlatát.

Prédikáció: 3. Vasárnap Húsvét után [kiegészítéssel]

Kedves hívek!

De pace - a békéről (Summa Theologica 2-2, q29a4)
A húsvéti hetekben Aquinoi Szent Tamás a Summa Theologica könyvében egy, a békéről szóló prédikációt javasol. Ezt szeretném én is felhasználni, mivel nagyon jól illik a húsvéti időszakba. A béke bizonyos értelemben a legmagasabb cél ahogy Szent Tamás mondja: „Pax est quodammodo finis ultimus." "Pax vobis A béke legyen veletek." Így köszönti az Úr az apostolokat és tanítványait miután feltámadt.

Jehova tanúi: Elrabolt életek

"A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja." [Jn 8,44]
"Kerüljétek őket" - mondja Isten Szava. Más fordítások ezt így adják vissza: "térjetek ki előlük", "tartsátok távol magatokat tőlük", "maradjatok távol tőlük". Ezt az ihletett tanácsot nem lehet félreérteni. Tegyük fel, hogy egy orvos azt mondja neked, hogy ne érintkezz egy személlyel, aki egy fertőző és halálos betegségben szenved.

A "Történelmi 'keresztény' Egyház" és a gyűlölet [videoval]

Eddig nem igen foglalkoztunk ebben a blogban a történelmi [keresztény] egyház rangjára emelt Hit Gyülekezetével. Most jött el a pillanat, amikor be kell őket is mutatni, mert kereszténynek hazudják magukat. El vannak tévedve, pontosabban tévesztve, mert az Ószövetségben élnek, mintha nem lett volna megváltás, Urunk Jézus Krisztus nem vitte volna fel a keresztfára a bűneinket és nem kötött volna az egész emberiséggel ÚJSZÖVETSÉGET.

Célkeresztben a fiatalok

"A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja." [Jn 8,44]
A 03.23. napi Őrtorony tanulmányozás fókuszában ismét a fiatalok, a tanú családok pályaválasztás előtt álló, illetve mostanság munkába álló rétegei álltak.

Hogyan lettem katolikus - pap? - az india gurutól az okkult természetgyógyászaton át [videóval]

Jacques Verlinde az 1968-as nagy kulturális forradalom idején húszéves volt. A fiatal  kémikus, bár keresztény családban nevelkedett, istenkeresése során az akkoriban divatos aszketikus keleti tanok, a jógázás, a transzcendentális meditáció felé fordult. Indiába utazott, ahol Maharisi Mahes jógi tanítványa és közvetlen munkatársa lett. Négy év alatt beutazta vele a világot, közben hosszú időszakokat töltött a Himalája asramjaiban, elmélyülve a hinduizmus és a buddhizmus tanaiban, a nirvána és a szatori megtapasztalásának gyakorlataiban.

Karácsony: az örök szeretet megtestesülése

"Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást." [Jn 13,34]

Karácsony: a megváltó születésének az ünnepe. Az a nap, amikor az örök szeretet közénk jött Isten szeretetével és tanításával. A tíz parancs mellé adott egy új parancsot: "Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szeretlek titeket.". Ezt az üzenetet próbálták felhasználni a kommunista világban, amikor a figyelmet Jézusról megpróbálták átterelni csak a szeretetre. Ennek a fényében kell vizsgálnunk minden szektát. Ahol a szeretet ellen vétenek, uszítanak, ahol átkoznak, az nem lehet keresztény. Nagyon jól mutatja a következő kép:

Myrai Szent Miklós, a Mikulás

A hol télapózó, hol mikulásozó csokimikulásos-forraltboros adventi vásárfiában egyre kevesebben ismerik december hatodika, Myrai Szent Miklós püspök és hitvalló erre a napra eső ünnepének valódi értelmét. Pedig az „adventus Christi” részeként e napnak különösen is a magunkba szállásra kellene emlékeztetnie, hiszen Miklós püspök példája nyomán őseink még legalább törekedtek a valódi szeretetre, ezért nem esett nehezükre kimondani e három szót: szeretlek, bocsánatot kérek, igazad van.

„Végre szabad” - A homoszexualitás természeténél fogva pornográf és pusztító

Michael Glatze, a „homo-jogok” mozgalom egyik volt vezető képviselője „normális” lett, visszatalált Istenhez. Lépésével a homoszexuálisok egyik legnagyobb hazugságát leplezte le, miszerint a homoszexualitás „veleszületett”, a „természetnek egy variánsa”, sőt Isten egyik teremtési formája: „Ahogy Isten megteremtett engem” szólam, a homoszexuálisok egyik legarcátlanabb standard-kijelentése. A híres „homo-gént”, amit még pár évvel ezelőtt mindenki emlegetett, nem találták meg. A homokosok egykori híres, elismert és rengeteg díjjal kitüntetett képviselőjüket most természetesen gyűlölik és üldözik. Az itt következő vallomást Michael Glatze írta, és Giuseppe Nardi fordította olaszról németre. A cikknek csak azokat a részeit hagytam ki, melyek a különböző homo-díjakról és elismerésekről tudósítanak. Ezekhez – feltételezem – az interneten hozzá lehet férni.

A végjáték elkezdődött - A Benedek által megkeresztelt arab újságíró kilép az Egyházból

Magdi Allam (60) újságíró, akit 5 évvel ezelőtt XVI. Benedek pápa keresztelt meg, tiltakozásként nyilvánosan fordult el az Egyháztól. Az „Il Giornale” című újságban megjelent „Miért hagyom el az Egyházat, amelyik túl gyenge az iszlámmal szemben” című közleményében Allam a vallások közötti párbeszédben hiszékenységet és „öngyilkos őrületet” vet az egyház szemére. Allam, aki mohamedán egyiptomi családból származik, az egyik legismertebb újságíró Olaszországban, akit XVI. Benedek 2008. húsvétszombatján az éjjeli szertartás keretében vet fel ünnepélyesen az Egyházba.

A végtelen szeretet egy kisgyermek szemével...

„Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!” [János 7,24]
Mi voltunk az egyetlen család az étteremben. Eriket beraktam egy etetőszékbe és megjegyeztem magamnak milyen csendben eszik minden vendég. Néhányan halkan beszélgettek.
Erik hirtelen örömteli kiáltást hallatott.
„Szia!” – mondta, miközben pufók kezeivel a szék tálcáját püfölte. Szemei az izgatottságtól kikerekedve, száján azzal az imádni való fogatlan mosollyal, hevesen integetett.

Próbáltam megtalálni hirtelen örömének forrását. Sikerült. Egy koszos, szakadt kabátot viselő öregember volt. Nadrágja gyűrötten lógott rajta, cipzárja félig lecsúszva, egyik cipőjéből kikandikáltak a lábujjai, erekkel telerajzolt orra, olyan volt, mint egy térkép.