„A vallási relativizmus” az, ami őt elsősorban elidegenítette az egyháztól,. különösen az iszlámnak, mint igaz vallásként való legitimizálása, írja cikkében Allam, aki konvertálásakor a Christiano nevet választotta. A Koránnak II. János Pál pápa általi nyilvános tiszteletadását „öngyilkos őrületnek” nevezte (Lásd: Küszöbön áll a Korán-csókoló pápa boldoggá avatása). Ugyancsak kritizálta XVI. Benedek imáját az isztambuli kék mecsetben és az új pápának (?) a különböző vallások képviselői előtt tett kijelentését: miszerint a muzulmánok „az egy, élő és irgalmas Istent imádják és hozzá imádkoznak”. Az új pápa ezen mondata „mindennek a teteje volt”.
Akkor is, ha a mohamedánok az élethez, a méltósághoz és a szabadsághoz való alapjogok védőjeként tiszteletet érdemelnek, maga az iszlám „önmagában erőszakos ideológia”. Az iszlám le fogja igázni Európát, „ha Európának nem lesz meg a tisztánlátása és a bátorsága, hogy az iszlámnak a mi kultúránkkal és a személy alapvető jogaival való összeegyeztethetetlenségét kimondja”. Ehhez az tartozik, hogy a Koránt „a gyűlölet igazolása” miatt száműzze és a sáriát „az emberiség elleni gonosztettként” elítélje, írja Allam.
XVI. Benedeknek a „relativizmus diktatúrája” elleni figyelmeztetése ellenére a katolikus egyház maga is relativista lett. A jóemberség köpenyegében az idegen értéket azonos, sőt magasabb szintre emeli, mint a sajátját. Az új pápa iránti lelkesedést Allam „az utolsó cseppnek nevezte, mely az egyházzal szembeni átfogó bizonytalanságokkal és kétségekkel teli poharat kiöntötte”.
A megkeresztelkedése óta eltelt időt Allam „öt év szenvedésnek” írta le. Az egyháztól való eltávolodását szenvedéssel éli át, de „a saját maga és másokkal szembeni erkölcsi kötelességben, hogy továbbra is konzekvens legyen az igazság és a szabadság primátusának nevében”. Továbbra is hisz Jézusban, és továbbra is „büszkén identifikálja magát a kereszténységgel, mint azzal a kultúrával, mely jobban, mint bármi más, az embereket Istenhez vezeti”, írta Allam.
Allam, aki Olaszországban egyike a legprominensebb szószólónak az iszlám körüli vitában, Kairóban született egy mohamedán család gyermekeként. 1986 óta olasz állampolgár. 2008-ban történt konvertálását a múltjával szembeni „radikális és végleges elfordulásnak”, valamint korábbi mohamedán hite megtagadásának nevezte. Már akkor gyűlöletet és intoleranciát vetett az iszlám szemére. Akkori döntésében az iszlám extrémisták fenyegetései is szerepet játszottak. Allam öt éve rendőri védelem alatt él.
A Vatikán már annak idején elhatárolta magát Allam iszlám-kritikájától. „Egy új hívőt felvenni az egyházba, nem jelenti azt, hogy annak minden ideáját és pozícióját a magunkává tesszük”, mondta a Vatikán szóvivője, Federico Lombardi 2008. márciusában. Allam-nak megvan a joga, hogy személyes véleményét kinyilvánítsa, anélkül, hogy ez „a pápa vagy a Szentszék pozíciójának valamilyen módon a hivatalos kifejeződése legyen”.
Forrás: Katolikus Honlap
Akkor is, ha a mohamedánok az élethez, a méltósághoz és a szabadsághoz való alapjogok védőjeként tiszteletet érdemelnek, maga az iszlám „önmagában erőszakos ideológia”. Az iszlám le fogja igázni Európát, „ha Európának nem lesz meg a tisztánlátása és a bátorsága, hogy az iszlámnak a mi kultúránkkal és a személy alapvető jogaival való összeegyeztethetetlenségét kimondja”. Ehhez az tartozik, hogy a Koránt „a gyűlölet igazolása” miatt száműzze és a sáriát „az emberiség elleni gonosztettként” elítélje, írja Allam.
XVI. Benedeknek a „relativizmus diktatúrája” elleni figyelmeztetése ellenére a katolikus egyház maga is relativista lett. A jóemberség köpenyegében az idegen értéket azonos, sőt magasabb szintre emeli, mint a sajátját. Az új pápa iránti lelkesedést Allam „az utolsó cseppnek nevezte, mely az egyházzal szembeni átfogó bizonytalanságokkal és kétségekkel teli poharat kiöntötte”.
A megkeresztelkedése óta eltelt időt Allam „öt év szenvedésnek” írta le. Az egyháztól való eltávolodását szenvedéssel éli át, de „a saját maga és másokkal szembeni erkölcsi kötelességben, hogy továbbra is konzekvens legyen az igazság és a szabadság primátusának nevében”. Továbbra is hisz Jézusban, és továbbra is „büszkén identifikálja magát a kereszténységgel, mint azzal a kultúrával, mely jobban, mint bármi más, az embereket Istenhez vezeti”, írta Allam.
Allam, aki Olaszországban egyike a legprominensebb szószólónak az iszlám körüli vitában, Kairóban született egy mohamedán család gyermekeként. 1986 óta olasz állampolgár. 2008-ban történt konvertálását a múltjával szembeni „radikális és végleges elfordulásnak”, valamint korábbi mohamedán hite megtagadásának nevezte. Már akkor gyűlöletet és intoleranciát vetett az iszlám szemére. Akkori döntésében az iszlám extrémisták fenyegetései is szerepet játszottak. Allam öt éve rendőri védelem alatt él.
A Vatikán már annak idején elhatárolta magát Allam iszlám-kritikájától. „Egy új hívőt felvenni az egyházba, nem jelenti azt, hogy annak minden ideáját és pozícióját a magunkává tesszük”, mondta a Vatikán szóvivője, Federico Lombardi 2008. márciusában. Allam-nak megvan a joga, hogy személyes véleményét kinyilvánítsa, anélkül, hogy ez „a pápa vagy a Szentszék pozíciójának valamilyen módon a hivatalos kifejeződése legyen”.
Forrás: Katolikus Honlap