De Ti ezt a különösen kártékony tévedést egy ilyen világos és egyértelmű dologban könnyűszerrel távol tudjátok tartani a népektől, melyek rátok vannak bízva. Hiszen Szent Pál apostol tanítja, hogy csak egy Isten létezik, egy hit, egy keresztség. [Apologéta: "Extra Ecclesiam, nulla salus est.] Ezért vissza kell hőkölniük azoknak, akik azt állítják, hogy minden vallás egyformán megnyitja a kaput az üdvösség előtt.
Mert a Megváltó tanúbizonysága szerint gondoljanak arra, hogy Krisztus ellen van az, aki nincs Krisztussal, és hogy aki nem vele gyűjt, az szétszór [Luk 11,23], vagyis hogy kétségen kívül örökre elveszik az, aki nem ragaszkodik a katolikus valláshoz, és azt nem csorbítatlanul és sértetlenül őrzi meg.
E kártékony közömbösség forrásából ered az az ostoba és téves vélekedés – vagy még inkább: őrület –, hogy a lelkiismeret szabadságát mindenki számára meg kell hirdetni és meg kell szerezni. Az utat e járványszerű tévedés számára az a mértéktelen úgynevezett vélemény-szabadság készítette elő, mely az egyházi és állami élet kárára egyre szélesebb területen terjed.
E téren, még olyanok is vannak, akik a legnagyobb szemérmetlenséggel azt állítják, hogy ebből a vallás számára még előny is származhat. Holott, ahogy Szent Ágoston mondta: Melyik halál rosszabb a lélek számára, mint a tévedés szabadsága? Ha ugyanis eltörölnek minden gyeplőt, mellyel az embereket az igazság útján biztosan vezetni lehet, akkor ez az egyébként is rosszra hajló természet fejjel lefelé a szakadékba zuhan, és akkor valóban nyitva látjuk a pokol mocsarát, melyből János apostol a füstöt felszállni látta, mely a napot eltakarta, és melyből a sáskák előjöttek és az egész földön annak pusztulására elszaporodtak [Jel 9,3].
Mert ebből a tévedésből származnak a gondolkodás, szemléletmód változásai, belőle az ifjúság egyre nagyobb romlása, belőle a népeknek a szentélyek és a legszentebb dolgok, törvények iránti fokozódó megvetése. Eme tévedésből folyik egyszóval az a járvány, mely a közéletre halálthozóbb, mint bármely más eddigi betegség. Mert a tapasztalat bizonyítja, és ősidőktől fogva tudott: államok, melyek gazdagságban, hatalomban és dicsőségben virágzottak, ezen egy baj által omlottak össze siralmasan: nevezetesen a zabolátlan vallás- és szólásszabadság és újítási láz miatt.
E kártékony közömbösség forrásából ered az az ostoba és téves vélekedés – vagy még inkább: őrület –, hogy a lelkiismeret szabadságát mindenki számára meg kell hirdetni és meg kell szerezni. Az utat e járványszerű tévedés számára az a mértéktelen úgynevezett vélemény-szabadság készítette elő, mely az egyházi és állami élet kárára egyre szélesebb területen terjed.
E téren, még olyanok is vannak, akik a legnagyobb szemérmetlenséggel azt állítják, hogy ebből a vallás számára még előny is származhat. Holott, ahogy Szent Ágoston mondta: Melyik halál rosszabb a lélek számára, mint a tévedés szabadsága? Ha ugyanis eltörölnek minden gyeplőt, mellyel az embereket az igazság útján biztosan vezetni lehet, akkor ez az egyébként is rosszra hajló természet fejjel lefelé a szakadékba zuhan, és akkor valóban nyitva látjuk a pokol mocsarát, melyből János apostol a füstöt felszállni látta, mely a napot eltakarta, és melyből a sáskák előjöttek és az egész földön annak pusztulására elszaporodtak [Jel 9,3].
Mert ebből a tévedésből származnak a gondolkodás, szemléletmód változásai, belőle az ifjúság egyre nagyobb romlása, belőle a népeknek a szentélyek és a legszentebb dolgok, törvények iránti fokozódó megvetése. Eme tévedésből folyik egyszóval az a járvány, mely a közéletre halálthozóbb, mint bármely más eddigi betegség. Mert a tapasztalat bizonyítja, és ősidőktől fogva tudott: államok, melyek gazdagságban, hatalomban és dicsőségben virágzottak, ezen egy baj által omlottak össze siralmasan: nevezetesen a zabolátlan vallás- és szólásszabadság és újítási láz miatt.
XVI. Gergely pápa enciklikájából
1832. augusztus 15.
1832. augusztus 15.
Forrás: Katolikus-Honlap.hu