"Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen benneteket bölcselkedéssel és hamis tanítással, ami emberi hagyományokon és világi elemeken alapszik, nem pedig Krisztuson." [Kol 2,8]

2013. április 1., hétfő

A végjáték elkezdődött - Kidobták a pápai trónt

Rohamtempóban zajlik a pápaság lebontása

Az Egyházon belül és kívül ujjonganak Bergoglio újításainak. Minden gesztusa leegyszerűsíti az intézményt, és a pápaságot a hívekhez közelíti. A világ politikai és vallási vezetői „elismeréssel” adóznak az új pápa „forradalmának”. Obama [a szülés pillanatáig engedélyezett gyermek-ölés elsőszámú védelmezője és propagálója stb.] írásban jelezte együttműködési készségét. A szintén baloldalon álló brazil államelnöknő [a homo-„házasság” nagy támogatója] „nagy pápáról” áradozik, és az első audiencia után így viccelődik: „Ha a pápa argentin, akkor Isten brazil.”
Mások, elsősorban az Egyházon belül, visszafogottsággal és aggodalommal figyelik, hogy az új pápa összetéveszti a szegénységet a tömegnyomorral és személyét a pápasággal. Ha a saját személyét csupaszítja le és szegényíti el, azt csak üdvözölni és tisztelni lehet. Ha viszont félreértett önmagára vonatkozással Pétert csupaszítja le, Krisztus földi Helytartóját, akkor Jézus Krisztusnak e hivatallal kifejezett uralkodását csupaszítja le, a látható Egyházat fosztja meg feladatától, hogy Istennek szolgáljon és Őt dicsőítse.

Az új „Bergoglio stílus”, ahogy az újságírók eufórikusan nevezik, a pápai lakosztályba is bevonul. Amikor Georg Gänswein kuriális érsek [továbbra is Ratzinger személyi titkára] másokkal együtt az új pápát az apostoli palota utolsó emeletén található pápai helyiségekbe bevezette, melynek ablakából a vasárnapi Úrangyalát imádkozza a pápa, az új házigazdának ez volt az első reakciója: „Itt legalább 300 ember számára van hely”. A lakást [a spórolás jegyében] most kisebbre építik át. Aki a lakás képeit II. János Pál és XVI. Benedek pápák idejéből ismeri, az tudja, hogy ez olyan szerényen van berendezve, hogy inkább hasonlít egy királyi palota egyszerű szolgálati lakásához, mint a király lakóhelyiségéhez.

Tegnap azonban egy egészen más, egy sokkal „messzebbre mutató szakítás a protokollal” is történt, ahogy Vatican Insider írja: Ferenc a Sala Clementina-ban, a pápai trónteremben fogadta „az egyházak és egyházi közösségek és a különböző vallások” képviselőit, akik hivatalba iktatására Rómába jöttek. Ez alkalomra eltávolíttatta a teremből a pápai trónt és az emelvényt, melyen a trón állt, amit egy egyszerű karszékkel helyettesítettek. Az új pápa tehát a felekezeti- és vallási-képviselőkkel ugyanazon a szinten találkozott, mint egyenlő az egyenlők között, mégha mint primus inter pares is. Még nem világos, hogy a „tróneltávolítás”, melyről a média beszámolt, tartós lesz vagy csak a vallások képviselőivel való találkozóra vonatkozott.

Róma főrabbija, Riccardo Di Segni, eközben az új pápa látogatását készíti elő a város zsinagógájában. Di Segni XVI. Benedek pontifikátusa alatt több ízben gyakorolt súlyos kritikát, elsősorban XII. Pius pápával kapcsolatban, de a nagypénteki ima és a Williamson-ügy miatt is.

Konstantinápoly ortodox pátriárkája, I. Bartholomäus, meghívta Ferencet egy közös szentföldi látogatásra, hogy 2014-ben, Athenagoras pátriárka (1948-71) és VI. Pál pápa (1963-78) között 1964-ben történt összeölelkezés 50. évfordulójáról megemlékezzenek. Kettőjük között több pont is megbeszélésre került, a pátriárka a teológiai párbeszédet, Ferenc pedig a környezet megóvásáért folytatott közös erőkifejtést sürgetette. Novemberre tervbe vették az új pápának Fener-be, az isztanbuli ortodox Vatikánba teendő látogatását. 2009. november 25-én XVI. Benedek ezt írta Bartholomäus-nak: „Az Egyház a Péter-hivatalt mint az Úr Egyházának adott ajándékát értelmezi.” Az ortodox pátriárkát tegnap az audiencián díszhelyre ültették, mint a delegációk legelsőbbikét az új pápa jobbja felől, de a többiektől határozott távolsággal elválasztva.

Joe Bidden amerikai alelnököt és Nancy Pelosi az amerikai képviselőház demokratikus pártjának frakció-vezetőnőjét – papíron mindketten katolikusok – a hivatali beiktatási szentmisén megáldoztatták. Különböző helyekről, elsősorban az USA-ból, heves kritika érkezett emiatt, mivel mindkét politikus támogatja az abortuszt. Frank Pavone katolikus pap, a „Papok Mozgalma az Életért” alapítója, akik az élet korlátlan megvédelmezéséért harcolnak – mégpedig ott, ahol az élethez való jog a leginkább veszélyeztetett, vagyis az anyaméhben, az eutanázia által az időskorban – már előre felhívta a figyelmet, hogy az US-kormány és US-parlament e képviselője ki van zárva az áldoztatásból. „A szentáldozás egységet jelent, és ők nincsenek egységben az egyházzal az élethez való jog alapvető kérdéseiben”, figyelmeztetett Father Pavone.

Az áldozásból-kizárás az egyház [tömeg-miséin] gyakran okoz nehézséget, már csak logisztikai okokból is. 2008-ban, Pelosi, akkor éppen a képviselőház elöljárója és John Kerry, akkor szenátor, ma külügyminiszter és Chris Dodd szenátor, mind „katolikusok” és abortusz-támogatók, XVI. Benedek amerikai látogatása során az áldozásra várók közé álltak. A katolikus tan szerint szentségtörést követ el az, aki áldozik, holott nem szabadna neki.

Adolfo Nicolas Pachon atya, a jezsuiták rendfőnöke Ferencnek felajánlott „minden eszközt, mely a Jézus Társaságának rendelkezésére áll, hiszen új pozíciójában tanácsokra, ideákra és személyekre biztosan szüksége lesz”.

„Az alázat garantálja az Úr jelenlétét: ha valaki meg van magával elégedve és minden kérdésre megvan a válasza, akkor ez bizonyíték arra, hogy Isten nincs vele. Minden hamis prófétánál megállapítható az önelégültség, a vallási vezéreknél, akik tévedésben vannak, akik a vallást saját egojuk számára használják ki”, írta Jorge Mario Bergoglio bíboros „A mennyről és a földről” című, Argentínában 2010-ben Abraham Skorka zsidó rabbival közösen kiadott könyvében.

Ebben a könyvben Bergoglio a politikáról, a vallásról, a vallások közötti párbeszédről, a fundamentalizmusról, az ateistákról, a holocaustról és a kapitalizmusról ír. Pontifikátusának előre vetített vázlata eszerint: A politikai hatalomhoz való viszony, a többi vallással és a hitetlenekkel folytatott dialógus, az újraházasodott elváltak és más szabálytalan életformák felé való nyitás; de nincs nyitás a homo-„házasság”, az eutanázia és az abortusz felé. [Ezzel kapcsolatban lásd Boff nyilatkozatát.] És a római kúria átszervezése, melynek vékonyabbnak kell lennie, és amit kollegiálisan kell vezetni.

Bergoglio 2009-ben előszót írt egy bestsellerhez, mely az első századi Jeruzsálemben játszódik. Már a következő évben oda utazhat ő, Péter apostol utóda András apostol utódával [???], akit tegnap „fivéremnek” nevezett.

Bergoglio a zsidósággal már Buenos Airesben nagyon szoros kapcsolatokat ápolt. A muzulmánokról az új pápa a trónnélküli trónteremben, a Sala Clementina-ban tartott fogadáson ezt mondta: „Szívélyesen üdvözlöm (…) mindenekelőtt a muzulmánokat, akik az egy, élő és irgalmas Istent imádják és hozzá imádkoznak.” [„Minden lélek, amely nem vallja meg Jézust, nem az Istentől való, hanem az antikrisztusé” (1 Jn 4,3).]

Az új pápa mindezeknek a vallási vezetőknek „egyenlő az egyenlők között”-ként prezentálta magát. Úgy tűnik, a dialógusnak új fázisa kezdődött.

Forrás: Katolikus honlap

Kyrie Eleison, Kyrie Eleison, Kyrie Eleison,