Prédikáció: Pünkösd után XV. Vasárnap - X. Piusz, az Eucharisztia pápája

Minden évben nagy öröm, hogy szeptember első vasárnapján Szent X. Piusz pápa ünnepét ünnepelhetjük, a papi testvériség tisztelt patrónusát. X. Piusz nem csak egy rendkívüli szent volt, de kitűnő reformpápa is. Azt is mondhatjuk, hogy ő az isteni előrelátás által az újkornak küldött nagy reform pápája. Olyan mélyreható megújulásokat vezetett be az egyházban és a kereszténységbe be, melyek egyedül állnak a történelemben és csak  rendkívüli szentségének köszönhetőek.

Ferenc pápa a keresztény Európa helyett az iszlám világot védi

Ferenc pápa ismét kimutatta, valójában mit támogat. Vén kontinensünk, pláne nyugati félteke, mintha teljesen felszámolná önmagát, és tiporja sárba legszentebb hagyományait, amikor keblére öleli az iszlámot. És erre mit tesz Ferenc pápa? A keresztény Európa helyett az iszlám világot védi.

A liturgikus "megújulás" gyümölcsei képekben 21. rész - szabadkőműves mise Braziliában 3. rész

Az előző a mai és a következő pénteki napon képekben mutatom be, hogy a zsinati egyház odáig süllyedt, hogy az ellenségeinek ünnepén mutat be értük szentmisét. Azokért a szabadkőművesekért, akik mindig is az egyház legnagyobb és legpusztítóbb ellenségei voltak. és akkor lássuk a képeket.

A liturgikus "megújulás" gyümölcsei képekben 20. rész - szabadkőműves mise Braziliában 2. rész

Az előző a mai és a következő pénteki napon képekben mutatom be, hogy a zsinati egyház odáig süllyedt, hogy az ellenségeinek ünnepén mutat be értük szentmisét. Azokért a szabadkőművesekért, akik mindig is az egyház legnagyobb és legpusztítóbb ellenségei voltak. és akkor lássuk a képeket.

A liturgikus "megújulás" gyümölcsei képekben 19. rész - szabadkőműves mise Braziliában 1. rész

A következő három pénteki napon képekben fogom bemutatni, hogy a zsinati egyház odáig süllyedt, hogy az ellenségeinek ünnepén mutat be értük szentmisét. Azokért a szabadkőművesekért, akik mindig is az egyház legnagyobb és legpusztítóbb ellenségei voltak. és akkor lássuk a képeket.

Az Egyház és a szabadkőművesség - Humanum Genus enciklika IV. rész

Őszentsége
XIII. Leó pápa
Isten szolgáinak szolgája

„HUMANUM GENUS”
kezdetű enciklikája
a szabadkőművességről

Tisztelendő Testvéreinknek,
 
az egyetemes katolikus világ pátriárkáinak, prímásainak, érsekeinek és püspökeinek, akik az apostoli székkel kegyelemben és közösségben élnek.

Az Egyház és a szabadkőművesség - Humanum Genus enciklika III. rész

Őszentsége
XIII. Leó pápa
Isten szolgáinak szolgája

„HUMANUM GENUS”
kezdetű enciklikája
a szabadkőművességről

Tisztelendő Testvéreinknek,
 
az egyetemes katolikus világ pátriárkáinak, prímásainak, érsekeinek és püspökeinek, akik az apostoli székkel kegyelemben és közösségben élnek.

Az Egyház és a szabadkőművesség - Humanum Genus enciklika II. rész

Őszentsége
XIII. Leó pápa
Isten szolgáinak szolgája

„HUMANUM GENUS”
kezdetű enciklikája
a szabadkőművességről

Tisztelendő Testvéreinknek,
 
az egyetemes katolikus világ pátriárkáinak, prímásainak, érsekeinek és püspökeinek, akik az apostoli székkel kegyelemben és közösségben élnek.

A katolikus megújulás gyümölcsei képekben 5. rész

Őeminenciája Godfried Daneels bíboros a belga katolikus egyház prímása és Henri Bartholomeeusen a belga Grand Orient Páholy nagymestere találkozott, még 2008-ban egy könyvvásáron és szívélyesen üdvözölték egymást ahogyan a képeken látszik. A könyvvásár előtt, egy előadást tartott a bíboros a belga szabadkőműves páholy szertartásán.

Az Egyház és a szabadkőművesség - Humanum Genus enciklika I. rész

Őszentsége
XIII. Leó pápa
Isten szolgáinak szolgája„HUMANUM GENUS”
kezdetű enciklikája
a szabadkőművességről

Tisztelendő Testvéreinknek,
 
az egyetemes katolikus világ pátriárkáinak, prímásainak, érsekeinek és püspökeinek, akik az apostoli székkel kegyelemben és közösségben élnek.

A végjáték elkezdődött - Libertas Praetantissimum

Nagyobb világosság kedvéért szükségesnek tartjuk a szabadságnak különféle válfajait, amelyek állítólag korunk kívánalmai közé tartoznak, egyenként szemügyre venni. Lássuk pedig mindenekelőtt, s amennyiben az egyes emberekre vonatkozik, a vallásszabadságot, amely a vallásosság erényével annyira ellenkezik. A vallásszabadság abban áll, hogy ki-ki azt a vallást követheti, amely neki tetszik vagy egyet sem. Márpedig az ember összes kötelességei között éppen az a legnagyobb és a legszentebb, amely szerint Istent ájtatosan és vallásosan tisztelni tartozik. Ez a kötelesség szükségszerű következménye annak, hogy folytonosan Isten hatalmában vagyunk, az ő akarata, gondviselése által vezéreltetünk s tőle származván, hozzá vissza is kell térnünk. Ehhez járul, hogy igaz erény vallás nélkül nem lehetséges, az erkölcsi erény ugyanis oly dolgokra vonatkozik, amelyek Istenhez, mint az ember legfőbb és végső javához vezetnek, s éppen azért a vallás, amely mindenben közvetlenül Isten tiszteletét mozdítja elő, az erények kezdete és szabályozója.