A Szent Inkvizíció: Mítosz és valóság VI. rész

Mítosz: Az ember szabadabb és boldogabb, ha az állam vagy a nemzet nem tesz hivatalos nyilatkozatot egyetlen igaz vallás érdekében sem. Ezért tehát az igazi haladás az állam és Egyház szétválasztásában áll.

Valóság: Ez a kérdés kritikus pontja. Ennek legdinamikusabb eleme, leglényegesebb pontja az emberi léleknek a valláshoz és a filozófiához való hozzáállása. Hogy ezt a választ teljesen megértsük, szükséges néhány feltevést tennünk.

A Szent Inkvizíció: Mítosz és valóság V. rész

Mítosz: A spanyol inkvizíció volt az, amely felülmúlt minden barbárságot, zsarnoki és kegyetlen gyakorlatával az egész társadalmat terrorizálta.

Valóság: 1994. november 6-án a londoni BBC adásában, „A spanyol inkvizíció mítosza” című dokumentumfilmjében hihetetlen tanúvallomás hangzott el ezen állítások cáfolatára. Történészek ismerték el, hogy „ez a kép hamis. Ez egy 400 évvel ezelőtt elterjesztett ferdítés, amelyet mind a mai napig elfogadnak. A spanyol inkvizíció 300 éves történelmében minden egyes esetnek saját dossziéja volt.” Ezeket a dossziékat most összegyűjtötték, s végre először alaposan áttanulmányozták. Professzor Henry Kamen, aki szakértője a témának, nyíltan elismerte, hogy ezek az iratok részletesek, kimerítőek, és a spanyol inkvizícióról egészen más képet mutatnak.

A Szent Inkvizíció: Mítosz és valóság IV. rész

Mítosz: Az inkvizíció borzalmas eljárásai igazságtalanok, kegyetlenek, embertelenek és barbárok voltak. Az inkvizíció tűz fölött megsütötte áldozatainak lábát, befalazta őket, hogy az örökkévalóság után sóvárogjanak, kalapáccsal törte össze csontjaikat, kerékbe törve megnyúzta őket.

Valóság: Az ellenállhatatlan gótikus fikció ellenére a bizonyítékok egészen más következtetés levonására késztetnek bennünket. Az inkvizíció folyamatáról pápai bullák egész sorozata és más hiteles okmányok számolnak be, de legfőképpen olyan formulárékon és kézikönyveken keresztül ismerhetjük meg, mint amilyeneket Szt. Raymond Penaforte (c.1180-1275), a nagy spanyol kánonjogász, és Bernard Gui (1261-1331), a XIV. század elejének legünnepeltebb inkvizítora készített.

A Szent Inkvizíció: Mítosz és valóság III. rész

Mítosz: Az inkvizíció a katolikus Egyház által uralt középkori világ bigottságából, kegyetlenségéből, intoleranciájából fakadt.

Valóság: Az inkvizíció egy nyugodt, megfontolt, körültekintő kísérletből ered, amelynek célja az összhangnak, az egységnek olyan jogi eszközét létrehozni, amely kiküszöbölné a tömeg önfejűségét, indulatát, bigottságát. A középkori inkvizítorok nemcsak a teológiai, hanem a társadalmi veszélyek ellen is küzdöttek. Az inkvizíciót a XII. század végén Dél-Franciaországban alapították, válaszul az albigensek eretnekségére; ez a szekta különösen erős volt Lombardiában és Languedocban.

A Szent Inkvizíció: Mítosz és valóság II. rész

Mítosz: A középkori inkvizíció a Katolikus Egyház által fenntartott, centralizált, mindent behálózó, teljhatalmú elnyomó szervezet volt.

Valóság: Az inkvizíció, mint egyedüli, teljhatalmú, félelmetes törvényszék, „amelynek ügynökei mindenütt a vallási igazság, az intellektuális és a politikai szabadság útjában álltak, mindaddig, míg a felvilágosult XIX. században meg nem döntötték”, a képzeleten kívül nem létezett. Az inkvizíció mítoszát „a XVI. századi spanyolellenes vallási reformerek” teremtették. Ez az elképzelés, amely mítoszok és legendák sokaságából állt össze, a XVI. századi nagyfokú vallásüldözés kontextusában öltött alakot.

A Szent Inkvizíció: Mítosz és valóság I. rész

Sorozatot indítok 6 részben a Szent Inkvizícióról - átvéve egy posztot -, hogy tabukat és előítéleteket döntsek le. Ugyanis az elmúlt rendszerben is, de az utolsó 25 év liberális oktatásában is olyan képet alakítottak ki - főleg a fiatalokban - mely a mítoszok ködébe veszik, vagy inkább onnan emelték át a valóságba. Köszönjük az írójának. A sorozat hetente, minden csütörtökön fog folytatódni.

Jehova Tanúi és a kasztrendszer

Rendszerváltás után felszabadult az elme, mit a Marxista és egyéb Ateista eszmék annyi éven át gúzsba kötöttek. Egy nap kopogtattak az ajtómon, s egy tündér leányzó próbált tanúskodni Istenéről. Ezen gyönyörű angyalkának a szíve még szépségét is felülmúlta, talán ennek köszönhetően élünk azóta is boldog házasságban.

Az Egyház megújítója, a Tridenti Zsinat pápája

Az egyház megújítója a protestantizmus korában, a katolikus hit és tanítás védelmezője, a Tridenti Zsinat (1545-1563) (az ellenreformáció) határozatainak és rendelkezéseinek átültetője az Egyház és a világ élet gyakorlatába.
Csak hat évet, 1566-tól 1572-ig volt pápa, mégis jelentős volt V. Piusz pápasága, hiszen ő ültette át a gyakorlatba a tridenti zsinat eredményeit. Mondhatjuk, hogy pontifikátusa fordulópont volt az Egyház életében. II. János Pál pápa azt írta 2004-ben, elődje születésének ötszázadik évfordulójára kiadott levelében: V. Piusz pápa igyekezett hithűen végrehajtani a tridenti zsinat határozatait. Kiadta a római misekönyv javított verzióját, az új katekézist, az új breviáriumot, és kötelezte az egyetemeket Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című művének tanítására.