Prédikáció: Halottak napja

Kedves Hívek!

Egy temető bejáratánál ezeket a szavakat olvastam, amelyeket az elhunytak az élőknek, a közeli temetőlátogatóknak, mondanak:

„Azok, akik most ti vagytok, egyszer mi voltunk; azok, akik most mi vagyunk, egyszer ti is lesztek.“

Ezért nagyon hasznos November hónapban gyakrabban a temetőbe látogatni és egyúttal gondolni és számolni az elkerülhetetlennel ebben az életben: a halállal.

Mégegyszer Húsvétról: Feltámadás és remény

"A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Didimusz, nem volt velük, amikor megjelent nekik Jézus. A tanítványok elmondták: „Láttuk az Urat!” De kételkedett: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem.” [Jn 20,24-25]
Jézus Krisztus feltámadása a halálból megváltoztatta az emberiség történelmét és számtalan életet. Jézus feltámadásnak köszönhetően van reménységünk. Nem a technológiában, nem is az emberi megoldásokban és egyértelműen nem a politikusokban, de még csak nem is a prédikátorokban. A reménységünk Istenben van. Azt mondják, hogy egy ember 40 napig képes élelem, három napig víz és nyolc percig levegő nélkül élni, de egy pillanatig sem élhet reménység nélkül. Van reménységed? Esetleg úgy érzed, hogy az életed egy kormány nélküli hajóhoz hasonlóan céltalanul hánykolódik a vizeken?