Gyalázzák hitünket? Igen, mert hagyjuk!

Nem tudom, ki hogy van vele, pláne az értelmiségi táborban, de ha sorstragédiánk okairól kérdeznek, egyre gyakrabban jut eszembe Edmund Burke, a jeles néhai brit gondolkodó: „A gonosz diadalához csak annyi kell, hogy a jók tétlenek maradjanak.” Igen, kulcsmondat ez, valahogy azonban úgy tűnik, mintha mégsem tartanánk annak. Így volt ez már Trianon előtt is. Ijesztő volt középosztályunk, arisztokráciánk tétlensége a hitünket és nemzetünket gyalázó erőkkel szemben. Aligha túlzás ezért, amint Bangha Béla, a jezsuita sajtóapostol írt lapjában, a „Magyar Kultúrá”-ban (MK) 1923-ban:

A vallás magánügy, hittan helyett ateista etika?

Minduntalan halljuk, hogy „a vallás magánügy”, éspedig leginkább azoktól, akik elítélik, sőt üldözik azt. Mert szerintük a vallás ugyebár a nép ópiuma, szertartásai pedig a babonaság megnyilvánulásai. Kivéve persze azokat, melyek zsinagógákban folynak. Így volt ez már az 1917 után, és hogy mennyire, sokkoló statisztikákkal tanúsíthatjuk ma, amikor hittan helyett ateista erkölcstant akarnak nem is kevesen iskoláinkban.