Nyilatkozat - A menekült dráma és az Imakuláta

Döbbenettel állunk a jelenlegi menekültdráma előtt, amely egyre nagyobb és aggasztóbb méreteket ölt. Nemcsak a bevándorlók nyomorúsága aggaszt minket, hanem kontinensünk, Európa jövője is, melyet teljesen elfoglalnak és további inváziók fenyegetik. Az Európai Unió politikusainak a tervtelensége szintén aggódással tölt el minket. Miközben országaink a káoszba süllyednek el, ők e gigantikus kihívás megoldási lehetőségein veszekednek. Szinte két hete nem lehet a vonttal Budapestre utazni mivel az ottani Keleti pályaudvar gyakorlatilag meg van szállva, a bevándorlók csatákat vívnak a rendőrséggel.

Különös „szentté” avatások

„Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Senki mást ne tekints Istennek, csak engem." [Exo 20,2-3] és "Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt." [Mt 16,18]

„Nagy tisztelettel szeretnék a II. Vatikáni Zsinatra utalni, melynél a legkülönbözőbb konfessziók küldötteit megtaláljuk; és ez a »katolikus vallás tisztaságának« a legkisebb kárt nem okozza. Benedek pápa [XIV.] aligha adhatta volna ki a szabadkőművesek elleni bulláját, ha egy csoda folytán olvashatta volna XXIII. János „Pacem is terris” enciklikáját; sőt, ha csak a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait láthatta volna, melyek minden katolikust arra szólítanak fel, hogy »jobban értekezzenek a protestánsokkal és minden alkalmas eszközt ragadjanak meg, hogy az akadályokat ledönthessék, mely a keresztények egységének útját elzárják«. Ezek a dokumentumok aláhúzzák, hogy a vallásszabadság egy Istentől adott jog, és hogy minden embernek meg kell adni a szabadságot, hogy a tudása és lelkiismerete szerinti vallást válassza és gyakorolja. Mérhetetlen különbség van XIV. Benedek és VI. Pál világa között. Az első éppen azért átkozta el a szabadkőműveseket, amire a második a világ katolikusait bátorítja.”