"Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen benneteket bölcselkedéssel és hamis tanítással, ami emberi hagyományokon és világi elemeken alapszik, nem pedig Krisztuson." [Kol 2,8]

2013. május 30., csütörtök

Úrnapja - Semmi sem szent előttük: meggyalázták az úrnapi körmenetet

Ma a katolikus Egyház Úrnapját ünnepli, azaz az Oltáriszentségben lévő megváltót, aki saját magát adta eledelül, hogy az ember el ne vesszen.
 
Ha egy zsinagógába nemhogy betörnek, hanem falára bármit is festenek, ami az odajárókat sérti, világraszóló botrányként tálalja a média. Más a helyzet persze, ha viszont ezt egy templommal teszik, vagy ha meggyaláznak egy szakrális szertartást. Pedig ez utóbbi hányszor megtörtént a Lenin-fiúk uralma alatt! Például 1919 Úrnapján a budavári Mátyás- és a Krisztina téri templomi körmenetbe belelőttek s egyikük a szentségtartót leköpte. Erre emlékezünk ezúttal Tormay Cécile Bujdosó könyvével.

'Budapesten is készültek Úrnapjára a győzedelmeskedők. Felemelték szentségtörő kezüket és elárulták a szellemet, mely közöttünk jár. Fenn Budán, a Mátyás templom előtt, a koronázó téren történt, a körmenet alatt. Aki elmondta, saját szemével látta. A templomi zászlók tövén ezernyi gyerek tolongott, temérdek férfi és asszony között. A Tárnok utcán zúgva, sebesen jött egy autó. Népbiztosi gép. Egy politikai megbízottnak a fia ült benne. Kedvese, egy kiszolgáló leány valamelyik bolt előtt állt és integetett neki. A fiatal zsidó meg akarta mutatni a hatalmát. Rákiáltott a chaufeur-re: 'Hajts nekik!' És a gép nekilódult a körmenetnek. Egymást taszítva, sikoltva hátrált a tömeg. Az autó a szentséghez ért és a zsidó fiú leköpte.

A tér felordított és talán széttépte volna a nyomorultat, ha a vörös katonák egy kapu alá nem mentik. A tömeg megostromolta a bezárt kaput. De mire a kivezényelt terrorlegények megérkeztek, maguk a vörös katonák hagyták helyben a merénylőt. És ugyanakkor lenn a Vár tövében, a Krisztina téri templomnál megismétlődött a jelenet. Egy zsidó keresztülgázolt a sokaságon és mielőtt megakadályozhatták volna, ráköpött a monstranciára. A tömeg nekiesett és agyonverte. Sok templomba belőttek aznap. Mindenünnen érkeznek a hírek. Fegyveres emberek sortüzeket adtak le a körmenetre. Úrnapján, Magyarországon.'

Így számolt be a történtekről írónőnk. Az ész trónfosztását, a vallás ópiumát hirdetők előtt semmi sem szent: tették ezt pont azon a napon, amikor a keresztény világ (amint a bencés Szunyogh-Xavér Ferenc írja (Magyar-latin misszále, 1933)) 'azt a csodálatos titkot ünnepli, hogy a kenyér és a bor külső színe alatt Jézus Krisztusnak, az Istenembernek teste és vére, istensége és embersége, valójában, igazán és lényegileg jelen van. Az Egyház ezt az ünnepet azzal a legnagyobb pompával üli meg, mely csak a liturgiában rendelkezésére áll. Elsőrendű ünnep a legünnepélyesebb istentisztelettel, szentséges körmenettel és ünnepélyes nyolcaddal. Az Isten háza az egész nyolcad alatt a leggazdagabb virágdíszben és illatos erdei zöldben pompázik. S a hívők tömege is azon versenyez városban és faluban, hogy a házakat és utcákat, kiváltképpen a körmenet útján, ájtatosan, hívő módon feldíszítse és ékesítse.'

A kilencvennégy éve történtek persze nem szerepelnek továbbra sem tankönyveinkben, elvégre a mérce kettős. Mert ami szabad az egyikkel, tilos a másikkal szemben.

Forrás: ifj. Tompó László (Hunhír)

Kyrie Eleison,  Kyrie Eleison, Kyrie Eleison

Apologéta: a Lenin fiúk a Wikipédia szerint: "A Lenin-fiúk az 1919-es Tanácsköztársaság kommunista terrorkommandója volt. Spontán módon szerveződött, majd alárendelték a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztályának. Szamuely Tibor támogatásával és a budapesti Teréz körúti Batthyány-palotában székelő Cserny József vezetésével 200 fős halálosztó különítményt állítottak fel. A kegyetlenségükről hírhedt csoport tagjainak a felszerelése bőrnadrág, bőrkabát, bőr lábszárvédő, tányérsapka, karabély, Steyer-pisztoly, szurony és tojás kézigránát volt.
Szamuely Tibor a halálvonatának nemzetközi legénységét részint közülük, részint a Mozdony utcai tanítóképzőben és a Trefort utcai gimnáziumban tanyát vert csoportokból válogatta össze. Ennek összetétele változott, volt azonban 34 állandó tagja, melyet azonosítottak. Ezek betűrendben a következők [igen nagy többsgükben zsidók] voltak:
  1. Babulka Engelbert,
  2. Berényi László,
  3. Braun Mór,
  4. Dékány István,
  5. Gábor Antal,
  6. Gáspár József,
  7. Gerlei Géza,
  8. Hefter Mihály,
  9. Huber Béla,
  10. Jónás Gyula,
  11. Kerekes (Kohn) Árpád,
  12. Jablonszki Maxim,
  13. Kámán József,
  14. Knechtl Gyula,
  15. Kovács Gyula,
  16. Kovács Lajos,
  17. Köves János,
  18. Krajcsovics József,
  19. Leviritz Antal,
  20. London Béla,
  21. Lőbl Mór,
  22. Lőwinger Béla,
  23. Lukács László,
  24. Major József,
  25. Mann József,
  26. Max Miksa,
  27. Oswald József,
  28. Pálinkás István,
  29. Pap Géza,
  30. Schön Gábor,
  31. Sturcz Károly,
  32. Szabó József,
  33. Szamuely László,
  34. Uraszov Vladimir.
Abban az esetben, mikor Szamuely tömeges megtorlásra indult (pl. Csornára, Kalocsára, Kapuvárra és Szolnokra), elkísérte még: Bartalos István, Bonyháti Tibor, Csomor Gábor, Csoba Péter, Dögei Imre, Groó Géza, Holtzmann Lipót, Kakas József, Kuszkó József, Löscher Márton, Miákovics Ferenc, Pergovátz Károly, Pervanger Mihály, Pintér ?, Simits ?, Steier Aladár, Steiger János, Verszk Vilmos. Ügyészek megállapították, hogy 92 bizonyított gyilkosság társtettesei voltak a „különvonaton” lakó Lenin-fiúk.