2009-ben eljött az idő, hogy ismét tudtam menni az ünnepi búcsúba - micsoda öröm volt hallani Bábel érsek úr szentbeszédjét [az alsó papság feállva tapsolta perceken keresztül], ami megfeküdte mind a Jakubinyi érsek, mint Erdő [Grünwald] bíboros gyomrát -, majd a következő évben is. Viszont ekkor tapasztalnom kellett - mert személyesen beszéltem velük -, hogy már nemcsak protestánsok, hanem ateisták is járnak a búcsúba, mert az már nem is búcsú emlékezve a székelyek hitvédelmi harcára és Isten segítségére a Szűz Anya közbenjárására:
"az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze amikor is 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, később kálvinista hitre tért, halála előtt pedig unitáriussá vált) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna unitárius hitre téríteni. A legenda szerint 1567 Pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (Szűzanyát) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint legyőzik a fejedelem seregét, azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsú"
A 2010-s meglátásomat és döntésémet alátámasztotta a mostani szombat este: az Echo TV-ben riport készítettek egy résztvevővel, aki ugyan ezt adta elő mondókájában, mármint, hogy: "nem érdekes a szakrális része a dolognak, mert itt a magyarok találkozhatnak". Nem érdekes Isten, csak találkozzunk és érezzük jól magunkat. Nem érdekes a lelkiüdvünk, csak találkozzunk és érezzük jól magunkat.