Az énekek éneke. A Szeretet Himnusza. A mai Szent Lecke nem hiába híres. Az igazi keresztény szeretet erről szól. Szinte minden bekezdésnél megvallhatjuk magunknak: "Ez nehezemre esik", vagy "ettől még messze vagyok".
Azokra a szavakra gondolok mint:
- A szeretet türelmes...., a szeretet jóságos,...
- ...a szeretet nem féltékeny,...
- ...nem kérkedik, nem is kevély.
- ...nem tapintatlan...
- ...eltűr mindent,
- ...mindent elvisel."
Hol látjuk ezt a szeretetet tökéletesen, teljesen megvalósítva? Persze a válasz könnyű. Ezt a szeretetet Urunk Jézus Krisztusban látjuk tökéletesen megvalósítva.
"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen." [Jn 3,16]
Isten az aki szeret, és Isten az, aki a legnagyobb szeretetet mutatja felénk. Odaadásában, önfeláldozásában másokért. Mivel Isten nem tud szenvedni, így a második Isteni Személy a megtestesüléskor vette fel a szenvedőképes emberi természetet.
Aquinói Szent Tamás beszél az emberi természet gyengeségéről, amelyet az Úr felvett. A Summa Theologica quaestio 14-ben összefoglalva a következőt mondja:
Az Úr lelke tökéletes, de az emberi test gyengesége megmarad rajta, hogy bűneink terhét vigye, hogy engesztelődjön értünk. Bűneinket testével engesztelte ki.
Mit jelent a jóvátétel? A bűnös a büntetést saját maga viseli tetteiért, vagy valaki önkéntesen viseli a bűnös helyett. Így történt ez Krisztusnál is, ahogy Izaiás próféta írja "Igen, a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze" [Iz 53,15]
Önkéntesen vette magára az Úr a büntetéseket, hogy szeretetből értünk feláldozza magát. A jóvátétel viszont nem lenne hatékony, ha a lélek nem szabad akaratából és szeretetből tenné ezt meg. Ez csak néhány gondolat a Summa Theologicá-ból.
A Szűzanya együttérzése hatalmas, ami a fia és az emberi lelkek iránti szeretetéből fakad. Mint a "mater dolorosa", a fájdalmak anyja, könnyeit és szenvedését ajándékozza nekünk, hogy a kegyelmet nyerjen értünk. Nem akarja gyermekeit elveszíteni.
A szeretet melyik fokán állunk mi?
Mérjük magunkat az "énekek énekéhez" és kérdezzük magunktól: Megvannak bennem azok a tulajdonságok, melyeket az előbb felsoroltak?
- A keresztény szeretet átugorja az akadályokat, nem engedi magát legyőzni, "türelmes" és "elvisel mindent".
- Eltűri, ha egyszer meg lesz sértve és nem gubózik sértődékenységbe.
- Megbocsájt és nem marad keserűségben.
- Ez a szeretet nem számító: "Te ezt meg ezt a jót tetted velem és én ezért ezt és ezt a jót teszem veled de nem többet."
Nem, ez a szeretet önzetlen! Ez a szeretet számítás mentesen ad mindent. Krisztus szeretetében felnövekedve, Marcel Lefebvre érsek kétségtelenül egy nagy személyisége volt az elmúlt évszázadnak.
Mindenki, aki ismerte Lefebvre érseket tudja, hogy milyen sok tulajdonsággal rendelkezett az "énekek énekéből". Türelemmel viselte a sértéseket és üldöztetéseket, amit modernista püspöktestvéreitől kapott. Rendíthetetlen szeretetet és belső nyugalmat sugárzott kifelé évtizedes harcában, a modernista Rómával.
Barátságos és meggyőző modora volt, ami erős hittel párosult. Nagy öröm volt minden alkalom, amikor a nagy, katolikus hitvédővel találkozott az ember. Legyen tehát ebben a nehéz időkben kiváló példaképünk.
Lefebvre érsek jelenleg is példakép lehet mindenki számára. Egy katolikus legyen keményszívű és veszekedős? Nem. Legyen olyan, ahogy Szent Pál írja az énekek énekében. Erős és hűséges, mint Lefebvre érsek volt. Belsőleg, Krisztus iránti nagy szeretettel. Igyekezettel és Isten segítségével mi is megérünk Krisztus szeretetében. Egy buzgó nagyböjt segíteni fog ezen az úton.