1. Imaélet:
- reggeli ima, esti ima, asztali ima;
- a tökéletes bánat felindítása súlyos bűn elkövetése esetén;
- ajánlott: a Rózsafüzér napi imádkozása.
2. Szentgyónás:
- ajánlott: havonta,
- kötelező: súlyos bűn után.
A zsinat után bevezetett bűnbánati ájtatosságok a szentségi általános feloldozás kiszolgáltatásával nem megengedettek. Az általános feloldozás korábban csak halálveszély esetén jött számításba, ha a személyes gyónás nem volt lehetséges (csatába indulás, hajótörés stb.).
3. Szentáldozás:
- ajánlott: ha lehetséges, naponta; a régi rend szerint azonban )naponta csak egyszer volt szabad áldozni)
A szentáldozás feltételei:
- - katolikus keresztség;
- - kegyelmi állapot, azaz meg nem gyónt súlyos bűn nem nyomhatja az ember lelkét: ilyennek megléte esetén előbb gyónni kell (a tökéletes bánat felindítása ez esetben nem elégséges);
- - a katolikus egyháztól előírt szentségi böjt megtartása.
Ez utóbbihoz lásd az új kánonjogot, can. 919 §1.: ,,Aki a legszentebb eucharisztiát magához akarja venni, a szentáldozás előtt legalább egy órán keresztül tartózkodjék minden ételtől és italtól; ez alól kivételt csak a víz és az orvosság jelent."
A Szt. X. Pius Papi Kozösség ajánlása:
- - a szentáldozást megelőző három órán belül semmiféle szilárd eledel vagy alkoholos ital fogyasztása;
- - a szentáldozást megelőző egy órán belül a nem alkoholos italok kerülése is; a víz fogyasztása azonban nem töri meg a szentségi böjtöt. (XII. Pius papa 1957. március 19-i rendelkezései.)
4. Évenkénti gyónás és szentáldozás húsvét táján:
,,Mindkét nemből való minden hívő, miután a megkülönböztetni tudás éveibe elérkezett, legalább egyszer az évben minden bűnét egyedül és becsületesen gyónja meg saját papjának, és a rá kiszabott elégtételt törekedjék erői szerint elvégezni; majd vegye magához tisztelettel legalább húsvétkor az oltáriszentséget [...]."
(IV. Lateráni Zsinat [1215], DH 812.)
Ezt a parancsot a húsvéti időben kell teljesíteni (ii) kánonjog, can. 920.§.2). Mivel a húsvéti idő egyházmegyénként különbözik, ezért a teljesítés essen feketevasárnap és a húsvét utáni második
vasárnap közé - azaz a húsvétot megelőző és követő héten belülre. Azok, akik nem tudnak húsvéti szentáldozásukhoz járulni ebben az időben, pótolják ezt minél hamarabb.
5. Böjt és hústilalom:
Kötelező: Hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti napok. Katolikus ember ezeken a napokon az evést háromszori étkezésre és egyszeri jóllakásra korlátozza, a húsról való lemondás mellett (vö. új
kánonjog, can. 1251).
Példa a szigorú böjti napi étkezésre:
Az egész nap húsmentes; reggel egy csésze kávé, vagy hasonló jellegű ital és egy szelet meg nem kent kenyér; ebéd normális, jóllakásig; este egy tányér leves kenyérrel.
- A böjtölés a 18. életév betöltésétől az Ötvenkilencedik betöltéséig kötelező (vö. üj kánonjog, can. 97 §1, can. 1252).
- A hústilalom megtartása a 14. életév betöltésétől kötelező (vö. új kánonjog, can. 1252).
- Az év minden péntekje Urunk szenvedésének és halálának emlékére bűnbánati nap, amelyen a keresztény valamely pénteki áldozathozatalra kötelezett, kivéve azon péntekeket, amelyekre valamely főünnep (p1. szeplőtelen fogantatás, karácsony, mindenszentek) esik. Az új kánonjog már csak valamely pénteki áldozathozatalt ír elő, nem a húsevéstől való tartózkodást, minek következtében ez a parancs aug vétetik mar figyelembe.
A Szt. X. Pius Papi Közösség továbbra is ajánlja a hústilalom napjain a húsevésről való lemondást.
6. Vasár- és ünnepnap:
Kötelező: Vasárnap és parancsolt egyházi ünnepeken a hívek kötelesek szentmisén részt venni. Ezenfelül tartózkodniuk kell a szolgai munkától (vö. új kánonjog, can. 1247). A parancsolt tinnepek
Magyarországon a következők:- December 8.: Szeplőtelen Fogantatás
- December 25.: Urunk születésének főünnepe,
- Január 1.: Urunk születésének nyolcada,
- Január 6.: Vízkereszt,
- Húsvét utáni 40. nap: Áldozócsütörtök,
- Pünkösd utáni 11. nap (Csütörtök): Úrnapja,
- Június 29.: Szent Péter és Pál Apostolok,
- Augusztus 15.: Nagyboldogasszony,
- November 1.: Mindenszentek ünnepe
7. A bérmálkozás:
A hívek kötelesek ezt a szentséget idejében felvenni. Az egyházjog ügy szól, hogy ezt a szentséget a híveknek a megkülönböztetni tudás korától (a betöltött 7. életévtől) kell feladni, hacsak nem áll fenn halálveszély (vö. új kánonjog, can. 890-89 1).
8. A házasság szentsége:
,,A házasság férfi és nő törvényes köteléke osztatlan és oszthatatlan életközösség megvalósítására." (Római Katekizmus II. rész, 8. fejezet.)
A házasság szerződés, melyet Krisztus szentséggé emelt. E szerződés (és így a szentség is) akkor érvényes, ha:
- a katolikus plébános vagy megbízottja és két tanú előtt,
- szabadon,
- érvénytelenítő akadályok nélkül
A pusztán polgárilag megkötött házasság nem szentség. Aki ilyen házasságban él, nyilvánosan súlyos bűnben él, és számára nem szabad kiszolgáltatni a többi szentséget. Ami a házastársi kötelességet illeti, azt mindig teljesíteni kell, valahányszor a másik fél ezt nem irracionális módon kívánja. Minden mesterséges fogamzásgátlás súlyosan bűnös. A katolikus házasságban csak az önmegtartóztatás (kölcsönös megegyezés alapján, vö. 1Kor 7,5) és - megfelelő orvosi, eugenetikai, gazdasági vagy szociális jellegű okok megléte esetén - a természetes fogamzásszabályozás megengedett. (vö. XII. Pius ,,Allocutio a szülésznőkhöz", 1951. október 29.)
Másrészről a házastársaknak Istennel szemben nincs joguk ahhoz, hogy gyermekük szülessen; a gyermek Isten ajándéka. A gyermek nevelésének joga a szülőket illeti, nem az iskolát. A szülők
a gyermeknevelés feladatait átruházhatják másokra (tanárok, nevelők), a gyermekek neveléséért azonban mindig ők felelősek.
9. A szentkenet felvétele:
A szentkenetet csak azon hívőknek szabad kiszolgáltatni, akik elérték értelmük használatát és betegség vagy aggkori elgyengülés következtében halálveszélyben vannak (vö. régi kánonjog, can. 940). A szentség megismételhető, ha a beteg gyógyulás után ismét halálveszélybe kerül. Ha betegség vagy aggkori elgyengülés következtében halálveszély esete forog fenn, a családtagoknak papot kell hívniuk. Csak ő szolgáltathatja ki érvényesen a szentgyónás és a szentkenet szentségeit.
10. Temetés:
Az elhunyt híveknek - miként az életben is egy szent közösséghez tartoztak - a halálban is közös helyen, megszentelt földben kell nyugodniuk és várni a feltámadást.
A Szt. X. Pius Papi Közösség ajánlja a híveknek, hogy előre gondoskodjanak keresztény temetésükről (tridenti requiem, koporsós temetés). A halotthamvasztás a kereszténységtől idegen világnézetből származik, és szigorúan elutasítandó, meg ha ezt az új egyházjog (can. 1176 §3) meg is engedi.
11. Részvétel akatolikus istentiszteleteken és szentség kiszolgáltatásokon:
Az aktív részvételt akatolikus istentiszteleten a régi egyházjog sohasem engedte meg (can. 1258 §1). Ezért tilos dolog eretneket a keresztség kiszolgáltatására kérni, eretnekeknél keresztszülőséget vállalni, akatolikus lelkész előtt kötött házasságnál tanúnak lenni. A passzív részvétel akatolikus istentiszteleten megfelelő súlyos okokból megengedett - p1. egy protestáns üzleti partner temetésén
vagy eskuvöjén, feltéve, hogy a hittöl való elpártolás vagy a botránykeltés veszélye ki van zárva.
A passzív részvétel fogalmához hozzátartozik, hogy az ember nem vesz részt sem az imádságban, sem az énekben, és végképp nem az úrvacsorán.
12. Az új misével szembeni magatartás:
A Szt. X. Pius Papi Közösség alapítója, Marcel Lefebvre érsek, az új (1969. április 3-án közzétett) mise szövegeit az eretnekségnek kedvezőkként jellemezte. Az új mise sok esetben érvényes lehet, de a katolikus hittől eltávolít. [Megerősítem ezt az állítást saját tapasztalataim alapján.] Ezért Lefebvre érsek az új misén való részvételt az akatolikus istentiszteleten való részvétel morális alapelveinek megfelelően kezelte:
"Jobb dolog havonta csak egyszer az igazi szent misére menni, vagy, ha másképp nem lehetséges, meg nagyobb időközönként, mint egy protestáns mellékízű rítuson részt venni, amely nem adja meg nekünk az Urunkkal szemben köteles imádatot, sőt esetleg az Ő jelenlétét sem. A szülőknek el kell magyarázni gyermekeiknek, miért imádkoznak inkább otthon, semmint hogy részt vegyenek egy olyan szertartáson, amely hitüket veszélyezteti."
(Marcel Lefebvre: Damit die Kirche fortbestehe [Hogy az egyház fennmaradjon], 223. oldal.)
13. Botrányok:
,,De aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a kicsik közül, akik hisznek bennem, jobban járnak, ha malomkövet kötnének a nyakába és a tenger fenekére vetnék."
[Mt 18,6.]
Magától értetődően kerül a keresztény a mindennapi életben mindent, ami másokat bűnbe vihet, Istentől eltávolíthat, p1. a test lemeztelenítésével járó ruházkodást, illetve nemileg izgató könyveket és filmeket.
14. Közreműködés mások bűnében:
Sokféle a más bűnében való részesedés. A katekizmus 9 idegen bűnt sorol fel:
- bűnöset tanácsolni;
- bűnöset parancsolni;
- más bűnébe beleegyezni;
- mást bűnre ingerelni;
- a bűnt dicsérmi;
- a bűnt elhallgatni;
- a bűnt meg nem büntetni;
- a bűnben részt venni;
- a bűnt védeni.