A római beavatkozás valódi okairól a rend – ez év május 1-én 80. évét
betöltő – alapítójának és eddigi rendfőnökének, Stefano Maria Manelli
atyának egy vezércikke adja meg a helyes felvilágosítást.
Stefano
Maria Manelli atya, az alapító 1933. május 1-én született Fiumében. Ő
volt a 21 gyermeket számláló családban a hatodik gyerek. Szüleinek –
Isten szolgái Settimio
Manelli és Licia Gualandris –boldoggá-avatási eljárását 2010. december
20-én nyitották meg. A család lelki vezetője Pio atya volt. A kis
Stefano 5 évesen tőle kapta első áldozását. A család hamarosan
leköltözött a dél-olaszországi Apuliába, Pio atya közelébe. Stefano 12
évesen lépett be Copertino Kis Szemináriumába. Belépett a minorita
rendbe, ahol 1954. május 27-én tette le ünnepélyes örök fogadalmát.
Másfél évvel később, 1955. október 30-án, Krisztus Király ünnepén
szentelték pappá.
Stefano atya 1960-ban doktorált Rómában a Seraphicum Pápai Teológiai
Fakultáson a Szeplőtelen Fogantatásról írt disszertációjával. Ez a munka
adta a későbbi rendje nevét. Ezután a rend iskoláiban, Benevent érseki
szemináriumában és az Avellinoi Vallástudományok Intézetben oktatott.
1982 és 1988 között két alkalommal volt a minoriták nápolyi
provinciájának tartományfőnöke.
Stefano atya 1965-től tanulmányozta Szent Maximilian Kolbe írásait.
Ennek hatására a II. Vatikáni Zsinat után egyre inkább a ferencesek
rendalapítója, Assisi Szent Ferenc követését Kolbe atya példája szerint
tekintette szerzetesi élete fő céljának. 1969. december 24-én Stefano
Maria atya rendtársával, Gabriele Maria Pellettieri atyával együtt arra
kérte a minorita rend főnökét, hogy megújított, szigorúbb ferences
életet folytathassanak, egy ferences-máriás életmódot, melyet ők „a
ferences élet máriás nyomdokának” neveztek. Így alakult meg 1970
augusztusában a Jó Remény Anyja búcsújáróhelyén, az Avellino melletti
Frigento-ban az első Máriás Ház.
Az ezt követő évek során egyre több szerzetes csatlakozott hozzájuk. Az
állandó növekedésük, ferences-máriás életmódjuk és az anyarendben
tapasztalható ellenkező irányú fejlődés 1990. június 22-én egy új rend
megalakulásához vezetett. Az egyházi elismerést – először egyházmegyei
szinten – Benevent érseke, Msgr. Carlo Minchiatti adta meg számukra.
1998. január 1-én a rendet pápai jog szerint ismerték el. A három
szerzetesi fogadalom, a szegénység, önmegtartóztatás és engedelmesség
mellé egy negyedik fogadalmat fűztek, a Szeplőtelen Szűz és Istenanya,
Mária iráni feltétel nélküli felajánlást.
1982. november 1-én alapították meg a rend első női ágát a
Fülöp-szigeteken. Ma több mint 50 házuk van a világminden táján 350
apácával. 2006-ban alakult meg a rend szemlélődő női ága, a klarisszák,
akiknek négy házuk van, melyekben több mint 40 apáca lakik. 1990.
szeptember 8-án következett a laikusok közösségének megalakulása, az
Immaculata Mediatrix Missziója (MIM).
2008-ban a rend káptalanja úgy döntött, hogy az egész rend belső életében
visszatér a római rítus rendkívüli formájához, az egy évvel korábban
kiadott Summorum Pontificum motu proprio alapján. Német nyelvterületen a rendnek mindössze egyetlen háza van, az ausztriai
Kitzbühel-ben, ahol 2002-ben az akkori salzburgi érsek, Georg Eder a
rendnek adományozott egy elhagyatott kapucinus kolostort. 2007-ben a
dél-tiroli Innichen-ben szerették volna az éppen akkor feladott ferences
kolostort megszerezni, de az akkori megyéspüspök, a kapucinus Wilhelm Egger ezt megakadályozta. A kolostor azóta is üresen áll.
A kapucinusok 2010-ben oszlatták fel utolsó felső-ausztriai kolostorukat
Ried-ben. Az Immaculata ferencesei szerették volna megszerezni ezt a
kolostort is, de a Linzi megyéspüspök nem engedélyezte letelepedésüket.
Ebben a kolostorban azóta egy indiai karmelita lakik a Kerala-ban
alapított karmelita kongregációból, akit állítólag nemsokára néhány
társa is követni fogja.
Az Immaculata Ferencesei Kongregáció a világ mind az öt kontinensén
jelen van. A rend missziós tevékenységet is folytat. Általános
rendfőnökük 1990. június 23. óta alapítójuk, Stefano Maria Manelli atya volt.
Forrás: Katolikus Honlap (katolisches.info)
Kyrie Eleison, Kyrie Eleison, Kyrie Eleison
Apologéta: