A sede vacante idejére a Szentszék minden tisztségviselőjének megszűnik a hivatala, kivéve a főpenitenciáriust, aki a konklávé alatt is érintkezhet a külvilággal és a camerlengo bíborost, aki ebben az időben ellátja a „miniszterelnöki” feladatokat és a Vatikán vagyonát kezeli. A 2013-as pápai lemondás idején a főpenitenciárius Manuel Monteiro de Castro bíboros volt, a camerlengo pedig Tarcisio Bertone bíboros, korábbi államtitkár.
A pápai szék megüresedését külső jelek is mutatják: a vatikáni posta speciális bélyeget bocsát ki és megváltozik a Szentszék címere: Szent Péter kulcsai a pápai tiara helyett egy esernyő alatt láthatók, ami a pápa hiányára és a camerlengo bíboros kormányzására utal. Ezt a címert tartalmazza az ebben az időszakban kibocsátott euro-érme is.
A bíborosi kollégium ilyenkor a mindennapi vagy halaszthatatlan ügyeket intézi, valamint előkészíti az új pápa megválasztását. A pápák által kibocsátott törvényeket semmiképpen nem változtathatják meg, csak arra van hatalmuk, amire külön törvény ad feljogosítást. Határozatot is csak legvégső esetben hozhatnak, és ezt a dekrétumot az új pápának utólag jóvá kell hagynia.
A sede vacante akkor ér véget, amikor a konklávén megválasztott új pápa elfogadja a megválasztását, ugyanis ő ettől kezdve teljes jogú pápa. Nincs "beiktatás" vagy "felszentelés", a megválasztás elfogadásától fogva a pápa teljes hatalommal bír. Ez alól kivétel, ha a megválasztott személy nem püspök, mert akkor azonnal püspökké kell szentelni, s a szenteléssel válik megválasztott pápából valódi, teljes jogkörrel és hatalommal rendelkező pápává. Ez utóbbinak egyházjogi lehetősége fennáll, de valószínűsége nagyon minimális.
Forrás: wikipedia.org
Most felteheted a kérdést kedves olvasó, miért vettem elő ezt a kérdést. Ennek az az egyszerű oka, hogy a héten kiverte a biztosítékot nálam egy új, tradícionális katolikus honlapon olvasott szöveg: "Intribo ad altáre Dei - SZENTMISE - mindenkinek
felajánljuk a lehetőséget, hogy
miseszándékot kérjen (lsd.
elérhetőségünk), amit régi
rítus szerint miséző (nem sedevacantista) papok
fognak elvégezni. A
miseszándékért nem
kérünk, és nem is fogadunk el
pénzt."
Nos itt a minősítgetés az, ami kívánni valót hagy maga után. Olyanokat próbálnak eladni a magyarországi helyzetet nem ismerőknek, ami köszönőviszonyban sincs az igazsággal. És valószínűleg a szöveg írója nincs tisztában a latin kifejezéssel, vagy sokkal rosszabb esetben tisztában van, de olyan helyzetekre alkalmazza, amire nem lehetne. Ugyanis a magyarországi tradícióban általam ismert papok egyike sem vallja, hogy a pápai szék üres lenne, vagy Bergoglio megválasztása szabálytalan, kánon ellenes lenne. Nem lehet összekeverni a szabályos megválasztottság tényét, azzal, hogy sokan emlegetjük - köztük én is -, hogy a jelenlegi pápa nem minden ténykedése, tanítása, homíliája, mondása áll összhangban a katolikus egyház kétezer éves tanításával, sőt sokszor úgy tűnik, hogy azzal ellentétes, de én se mondtam, hogy a választás érvénytelen lenne, ezért a széke üres lenne. Ugyan ez igaz a megyéspüspökök esetében is. Amikor egy papot felfüggesztenek, mert a régi rítus szerint szeretne misézni és a szentségeket kiszolgáltatni, az nem azt jelenti, hogy a megyéspüspöke széke megüresedett. Én Magyarországon négy olyan atyáról tudok, aki egyházmegyés, kettőről tudom, hogy nem gyakorolhatja nyilvánosan a szentmise bemutatását; a harmadikról nincs információm, míg a negyediket - erről sincs információm - talán elbocsátották.
Engem az új honlap megjegyzése erősen emlékeztet a kb. egy évvel ezelőtt október 24-én megjelent posztomban leírtakra, amikor arról értekeztem, hogy a magyarországi tradíció olyan, mint a báránybőrbe bújt farkasok esete. Ezt az ajánlott olvasmányokban újra olvasható.
Megerősíti véleményemet, hogy ugyan "onnan fúj a szél" most is, ahonnan fújt az egy évvel ezelőtti esetben is, mert ha megvizsgáljuk az új honlapot, akkor az látható, hogy a domain bejegyzője egy úgynevezett domainproxy cég mögé rejtezett, ezért neve nem ismert. Valószínűleg a klérusban betöltött "pozíciója" miatt nem vállalja a névvel a kérdést.