A, Helytálló, hogy az élet eredete és mérhetetlen gazdagsága kizárólag kémiai, fizikai törvényszerűségeken, valamint a sokat emlegetett evolúciós tényezőkön nyugszik, úgymint mutáció, rekombináció, szelekció, izoláció, hosszú időszakok, véletlen és szükségszerűség, továbbá halál. Ebből következik, hogy nincs szükség Istenre, és a Biblia sem isteni eredetű. Az egy emberek által kitalált könyv, a menny, pokol vagy föltámadás és utolsó ítélet az emberi képzelet szülöttei, és az emberek számára nincs jelentősége.
B, Az a helytálló, amit Isten a Bibliában kinyilatkoztatott. Akkor a Biblia Istene az egyetlen élő Isten, és az evolúció egy súlyos következményekkel járó tudományos tévedés. A halál nem életet létrehozó evolúciós tényező, hanem az Istentől való elszakadás következménye [Róm. 6,23]. Hihetünk az egész Bibliának, ahogyan Jézus Istenhez, az Atyához imádkozott: „A Te tanításod igazság" [Jn 17,17] , és ahogyan Szent Pál kijelentette: „Hiszek mindabban, ami a törvényben és a próféták könyvében meg van írva." [Apcsel 24.14] Halálunk után föltámadunk, és Isten ítélőszéke előtt számot adunk életünkről és sorsunk vagy a menny vagy a pokol lesz.
Az elmúlt 150 évben rengeteg tudományos felfedezés született, amely gyakorlatilag romba döntötte Darwin elméletét. Gondoljunk csak Mendel által felfedezett öröklődési szabályokra. Avagy Darwin a sejtet valami végtelenül primitív szerkezetnek képzelte. Azóta tudjuk, milyen bonyolult, vezérelt, különféle orgánumokkal rendelkező felépítmény az egysejtű is. Nem hiába hasonlítják a sejtet vegyi kombináthoz (klorofil, aminosav, protein előállítás), telefon- vagy információs központhoz (idegsejtek), mindezeket a mm hosszúság százezred részén. De a kegyelemdöfést talán a szaporodás és információ továbbadás biológiájának felfedezése (DNS kettős spirál, Watson, Crick) adta meg. Egyébként saját maga Darwin is érezte elméletének bizonytalanságát. Azt mondta, ha bebizonyosodna, hogy ha létezik egy komplex szerv, amely nem képződhetett csekély módosulások sorozatával, akkor az romba döntené elméletét.
Jellemző az evolucionistákra, hogy nem a tézist dobták el, hanem minden egyes újabb, az evolúciónak ellentmondó felfedezésnél, mégha logikai csavarok árán is, hozzá igazították az eredeti elméletet az aktuális felfedezéshez. Darwin mai követői például szalmaszálként kapaszkodnak a mutációba, mint evolúciós tényezőre, Darwinnak és korának erről persze még fogalma sem volt.
Az ilyen csavaros gondolkodásmód szüleményének kell tekintenünk az intelligens tervezettség (intelligent design) elméletét. Eszerint az élővilág csakugyan nem alakulhatott ki magától, de az elmélet hívei nem Istent sejtik a létezés mögött, hanem valamiféle, az anyagban rejlő intelligenciát.
Ugyancsak látjuk, hogy több, egymásnak ellentmondó definíciója van az evolúciónak, megnehezítve evvel a korrekt tudományos érvelést.
Az evolucionizmus kritikájának komoly hagyománya van az USA-ban. itt születtek az első ilyen jellegű művek is. Amerikában a biológia oktatásában egyenrangú az evolucionizmus és a kreacionizmus oktatása. Mindamellett jellemző a nyugati világ evolucionista tudós társadalmára, hogy nem tényekkel, tudományos érvekkel reagálnak a másik oldal álláspontjára, hanem rögtön ideológiai és személyeskedő támadásba mennek át, a valós ellenérvekre nem reagálnak, ehelyett nem létező, senki által nem hangoztatott ellenérveket cáfolnak meg, illetve közismert, a kreacionisták által nem vitatott tényeket állítanak be hamis módon az evolúció bizonyítékául.
Az itt közölt 95 tézis szándékosan idézi fel Luther 95 tézisét. Luther téziseivel egy olyan forradalmat indított el, amely az egész világra kihatással volt. Hasonló átütő erőt kívánnak e könyv szerzői is a műnek.
A mű 256 oldal terjedelmű, első kiadása 2009-ben jelent meg, és viszonylag olcsó áron megvásárolható. Pdf változata 126 oldal, innen letölthető.
A Katolikus Egyház meglehetősen furcsán áll a kérdéshez. Úgy tűnik, próbál megnyilatkozásaival mind az evolucionistáknak, mind a teremtés-elmélet híveinek eleget tenni. Persze ebből aztán valami olyasmi sül ki, hogy bár mind a két oldal felmutathat egy-egy hivatalos egyházi megnyilatkozást, végső soron egyik sem elégedett.
A mai Vatikánnál sokkal egyértelműbben foglalnak állást a kérdésben egyes kis egyházak, a Jehova Tanúi. Találtunk továbbá az interneten muzulmán szemszögből írt kreacionista művet, amely közérthető módon, sok tényanyaggal és képpel illusztrálva cáfolja meg Darwint, persze a Korán szemszögéből nézve (Harun Yahya, Ende des Darwinismus – A darwinizmus vége), innen letölthető.
Tudomásunk szerint a 95 tézist még nem fordították le magyarra, és nem is írtak róla olyan részletesen, ahogyan itt mi megtesszük.
A műnek nyolc fejezete van:
- Biológia (16 tézis)
- Geológia és paleontológia (15 tézis)
- Kémiai evolúció (9 tézis)
- Radiometria és geofizika (11 tézis)
- Kozmológia és ősrobbanás elmélet (13 tézis)
- Filozófia (11 tézis)
- Információs elmélet (8 tézis)
- Ember és kultúra (12 tézis)
Reményeink szerint ennek a felosztásnak megfelelően adjuk közre ismertetésünket. A mai első alkalommal a biológiai téziseket ismertetjük. Ezen rövid ismertetés természetesen nem helyettesítheti magának a műnek, illetve az ilyen témájú műveknek az elolvasását.
Biológia
01. Mikro- és makroevolúció
 |
| DNS
kettős spirál. A nyilak egy-egy nukleotid alegységet jeleznek. Darwin még nem ismerhette. Ha ismerte volna, nem írhatott volna olyat, hogy egyik faj átalakul a másikba. |
Az élőlények megváltozását a faj határain túl újszerű szervek és struktúrák keletkezése által még soha nem figyelték meg, és erre semmi bizonyíték nincs. A faj határain belüli változások – azaz a mikroevolúció – viszont a korábban feltételezettnél tízezerszer-egymilliószor gyorsabban zajlanak le. Azaz a faj néhány generáció alatt idomulhat a megváltozott környezeti feltételekhez.
Egy fejlettebb faj – mint például egy emlős – viszont nem egy génben tér el a kevésbé fejlett hüllőktől hanem sokban. Semmi nyoma olyan élőlényeknek, amelyek egy bizonyos génben térnek el egy másiktól, és ezáltal az evolúciót bizonyítanák.
Talán nem árt itt emlékeztetni egy alapvető definícóra: A faj egyedei egymással szaporodóképes egyedeket képesek létrehozni. Más faj egyedeivel nem képesek szaporodóképes egyedeket létrehozni. Az élővilág szaporodását az egysejtűektől illetve a baktériumoktól kezdve sejten belüli gének szabályozzák. Az ember test minden egyes sejtjében 900 kötetnyi információt tárolnak a gének nukleinsavai egy mindössze négy betűt használó ABC segítségével (A C G T szerves bázisok).
Az információtárolásnak ez a módja általános az egész élővilágban az egysejtűektől kezdve a gombákon át egészen a magasabbrendű élőlényekig. Az emberi értelem megerőszakolása, ha ezt egy véletlenszerű molekuláris szintű szerveződésre hárítjuk, amelynek mellesleg semmi bizonyítéka nincs. Ez a bonyolult rendszer gondoskodik arról, hogy a létrehozott utód pontosan megfeleljen az adott fajnak, úgy az ivaros, mint az ivartalan szaporodás esetében.
02. Törzsfák és törzsbokrok
A kutatás az élőlényeknek egyre több, rendszertelenül eloszló jellegzetességeit fedezi fel. Így a fajok törzsfájának hipotézisét megcáfoltnak kell tekintenünk. A különböző fajok DNS vizsgálata is azt erősíti, inkább törzsbokrokba, mint törzsfába kell az élőlények rendszerét felrajzolnunk.
03. Tovább nem redukálható komplex rendszerek
 |
| A
bakteriális ostor felépítése. Az élőlények mozgását szolgáló valamennyi struktúra közül a baktériumok ostorának a szerkezetét és működését ismerjük a leginkább. Az ostor mintegy 20 fehérjéből épül fel, és körülbelül másik 30 fehérje játszik szerepet a szabályozásában és elkészülésében. Az ostort az ostor tövében elhelyezkedő motor forgatja, amely a hajócsavarhoz hasonlóan hajtja előre a sejtet. Számos baktérium (például az E. coli) két különböző módon tud mozogni: előrehaladó mozgással (úszás) és bukfencezéssel. A bukfencezéssel tudnak új irányba állni, és térben mozogni. |
Tovább nem redukálható komplex rendszereknek az olyan rendszereket nevezzük, amely rendszer bármely elemének elvétele a rendszer megállását, működésképtelenségét okozza. Az élőlényekben megtalálható, tovább nem redukálható komplex rendszerek keletkezésére semmi magyarázat nincs (Ilyen komplex rendszer például a képen látható, egy igen egyszerű élőlény, a baktérium mozgásszerve. Ezen szerv bármely elemének hiánya annak működésképtelenségét okozza. Miféle egyidejű mutáció sorozatban hisznek az evolucionisták e mozgásszerv kialakulásával kapcsolatban? De ugyanilyen komplex rendszer a szem, fül, vese, az összes emberi szerv).
04. Mutáció és információnövekedés
Több millió tudományos munka vizsgált 454 ezer mutációt. Ezekből csak 186-ot tekintettek előnyösnek, de ezeknél sem tapasztalták a az információnövekedés beépülését az átöröklést biztosító nukleinsavakba.
05. Evolúciós mechanizmusok
Az evolúciós mechanizmusoknak kinevezett mutáció, szelekció, géntranszfer, génszakaszok kombinációja, génduplikáció nem magyarázza meg új géntérképek és funkciók létrejöttét.
Egyetlen egy mutációnak nagyon kicsi a túlélési esélye, és 12 millió évig tartana, míg beépülne a genomba. Darwin még hitt a megszerzett tulajdonságok átörökíthetőségébe.
Mendel kimutatta, hogy az öröklődésnél nem keletkezik új információ, csupán a meglévő információk kombinálódhatnak.
06. Biodiverzitás
A munkamegosztás, növény- és állatfajok sokaságának kölcsönös függősége egy ökoszisztémában (biodiverzitás) ellentmond az egy sejtből kiinduló fokozatos evolúciónak.
Ennek a rendszernek néhány fontos eleme: tápláléklánc, növények és állatok kölcsönös egymásrautaltsága az oxigén – széndioxid háztartásban, talaj élőlényeinek létfontosságú lebontó tevékenysége, rovarok virágbeporzó tevékenysége, víztisztító, méregtelenítő mechanizmusok.
Ezek sokkal valószínűbbé teszik, hogy ezek a rendszerek nagyon rövid idő, akár néhány nap alatt keletkeztek.
07. Szimbiózisok és parazita rendszerek
Különböző növények és állatok szimbiózis és parazita rendszerei ellentmondanak a hagyományos evolúciós elméletnek. A Föld biomasszájának legnagyobb része szimbiotikus rendszerek része.
Néhány példa:
A virágos növények rá vannak utalva a rovarok általi beporzásra. A rovarok nektárhoz jutnak a beporzásból.
A hangyák védelmet nyújtanak a levéltetveknek. Viszonzásul cukros vizet kapnak.
A mikorrhyza gombák szénhidrátot vonnak el a fáktól és orchideáktól, viszont ásványi anyagokhoz és vízhez juttatják azokat.
Növény magvak szállítása az állat és ember által, amelyek a gyümölcsöt megeszik, a magokat pedig máshol kiválasztják.
Az emlősállatok kivétel nélkül rá vannak utalva a gyomor- és bélbaktériumokra.
08. Ecetmuslica (Drosophila melanogaster)
A ecetmuslica (Drosophila melanogaster) 1908 óta a genetika modell állata. Háromezer mutációt írtak le nála. De egy életképes mutációt még nem tudtak produkálni.
Az ember mesterséges úton – röntgensugárzással – különféle mutációt tud létrehozni az ecetmuslicánál. Abnormális szárnyformák, különböző színű szemek lépnek fel. De számtalan próbálkozás, és az ember intelligens beavatkozása ellenére sem sikerült egy életképes mutációt létrehozni. Az ecetmuslica ugyanaz maradt, ami volt ősidők óta.
09. Junk-DNS
A DNS-nek csak viszonylag kis része (az embernél 5 %) rendelkezik a szaporodásnál kódolási funkcióval. ezért korábban a maradék 95 %-ot Junk-DNS-nek, hulladék DNS-nek nevezték el, és evolúciós maradványnak hitték. Mára azonban kiderült, hogy a Junk-DNS-eknek egyre több, eddig nem ismert funkcióját fedezik fel, úgyhogy megdőlt az evolúciós maradék elmélet.
10. Pszeudogének
A pszeudogének hasonlóak a génekhez, károsodottnak néznek ki, és funkció nélkülinek gondolták őket. Ezért az evolúciós elmélet hívei ezekben is evolúciós maradványokat véltek fölfedezni.
A genetika előrehaladásával azonban egyre több pszeudogénnek találták meg funkcióját különösen egy antitumor gén kódolásánál, illetve az embriókori fejlődésnél.
11. Homeotikus gének
A homeotikus gének olyan vezérlő gének, amelyek többlépcsős folyamatokat indítanak el az embrionális fejlődés során. Ezek nagyon hasonlítanak egymásra kezdve a légytől az egére, a tyúkon át az emberig. Ezért a makroevolúció kulcsgénjeként tartották számon.
Részletesebb vizsgálatok azonban rámutattak, hogy a kontrollgének nem lehetnek evolúciós kulcsgének. Amennyiben ugyanis a homeotikus mutáció egy magasabb szintű megjelenési formához vezetne, számos kisebb pozitív mutációnak kellene bekövetkeznie a kontroll- és célgének hierarchájának alsóbb szintjén.
12. Rudimentáris (kifejletlen, félbemaradt, funkció nélküli) szervek
Az elmúlt 150 évben számos olyan szervet fedeztek fel, melyeket funkció nélkülinek, kifejletlennek tartottak. A legtöbb esetben azonban kimutatható volt valamilyen funkció, illetve egy degenerációról tanúskodnak.
A féregnyúlvány (vakbél) a bélflóra megmaradását és (hasmenés utáni) regenerálódását segíti elő.
Barlangi halak (vagy például a vakond) látóképességének elvesztése pedig arra utal, hogy a fölösleges funkciók visszafejlődnek.
13. Biogenetikus alaptörvény
Bár Ernst Haeckel (1834-1919) biogenetikus alaptörvényét, mely szerint az emberi embrió a törzsfejlődést ismétli meg az anyaméhben a halaktól az emlősökig, már életében hamisításként leleplezték, mégis sok tankönyvben szerepel még ma is.
14. Pettyes nyírfalepke
Sok iskolakönyvben a pettyes nyírfalepkét állítják be a megfigyelt evolúció mintapéldájaként. Eközben még csak mikroevolúcióról sem lehet beszélni. Miről is van szó? A pettyes nyírfalepkének két alfaja létezik, egy sötétebb és egy világosabb színű. Az angliai ipari forradalom hatására a nyírfakérgen megtelepedett világos színű zuzmó elpusztult, ami a sötétebb változat elszaporodásához vezetett, mert a lepkék inkább a saját színhez közel álló nyírfakérgen telepednek le. Nos, ha ez így is volna, akkor is csak a populáció változásáról, az egyiknek a másik általi kiszorításáról lehetne beszélni, és nem az egyik faj átalakulásáról egy új fajba. De az alaposabb tanulmányok megmutatták, hogy
- a világosabb színű alfaj populációja ismét növekedésnek indult, anélkül, hogy a kéreg színében változás állt volna be,
- a populációváltozás nem függ össze a nyírfakéreg színének változásával.
15. DDT-rezisztens rovarok
Amikor a szúnyogok és legyek egy idő után ellenállóvá váltak a DDT-vel szemben, ezt az evolúció bizonyítékának tekintették. Csak a részletesebb vizsgálatok mutatták ki, a DDT-rezisztens rovarok már korábban is léteztek. Elterjedésük csupán avval magyarázható, hogy a nem ellenálló rovarok kipusztultak, és így az ellenállók szaporodhattak el.
16, Antibiotikum rezisztencia
Az egyes baktériumok antibiotikummokkal szembeni ellenállóságának kifejlődésében az evolúciót vélték egyesek igazolva látni.
A baktériumtenyészetből az antibiotikumoknak ellenálló mutáns baktériumok már az antibiotikum bevitele előtt kimutathatók. az antibiotikum csupán csak egy szelektáló hatást okoz.
A könyv szerzői:
Dr. Dieter Aebi jogászDr. Markus Bourquin orvos
(nyugalmazott) Prof. Dr.-Ing. Werner Gitt
Dr. Ruedi Hartmann vegyész
Kai-Uwe Kolrep okleveles mérnök
Roland Schwab
Hansruedi Stutz okleveles mérnök
lic. theol. Marcel Wildi teológus