"Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen benneteket bölcselkedéssel és hamis tanítással, ami emberi hagyományokon és világi elemeken alapszik, nem pedig Krisztuson." [Kol 2,8]

2013. szeptember 7., szombat

A végső idők - Csészében növesztettek emberi miniagyat

Először sikerült őssejtekből mini emberi agyakat növeszteniük tudósoknak, akik eredményeiktől azt remélik, hogy segítenek jobban megérteni az agy fejlődését és azt, hogy mi okozza az olyan gyakori rendellenességeket, mint a skizofrénia vagy az autizmus. Az osztrák Molekuláris Biotechnológiai Intézet és az Edinburghi Egyetem emberi genetikával foglalkozó részlege kutatói olyan agyi organoid struktúrákat - miniagyakat - hoztak létre, amelyek az agy számos területét magukban foglalták. Ez az első alkalom, hogy három dimenzióban sikerült utánozni az agyszövet kifejlődését.



Az organoidokat felhasználva a tudósok képesek voltak létrehozni egy biológiai modellt arról, hogy miként alakul ki a mikrokefália, vagyis a kóros kisfejűség, ami előrevetítheti, hogy a jövőben hasonló technikával olyan rendellenességeket is modellezni lehet majd, mint a világszerte milliókat érintő autizmus és a skizofrénia. A kutatásról külső szakértők úgy vélekedtek, hogy az eljárás jelentős eszköznek ígérkezik a lehetséges kezelések tesztelésében is.

Noha kezdetben csak egy viszonylag egyszerű szövet, az emberi agy gyorsan a természet legbonyolultabb struktúrájává alakul. A tudósok azonban még mindig ismerik ennek a folyamatnak a részleteit. Ez teszi rendkívül nehézzé a rendellenességek megértését, illetve azok kezelését.

Jürgen Knoblich és Madeline Lancaster vezetésével a kutatók tápanyagok különleges koktéljával növesztették az őssejteket, így fokozták azok képességét arra, hogy összetett szervi struktúrákba rendeződjenek. Ezt követően neuroektodermnek nevezett szöveteket tenyésztettek. Ezek azok a sejtrétegek az embrióban, amelyből az agy összes része és az idegrendszer kifejlődik. E szövetnek a darabkáit egy vázba (scaffoldba) ültették, ezt pedig egy bioreaktorba, vagyis egy olyan rendszerbe tették, amely oxigént és tápanyagokat cirkuláltat, hogy agyi organoidokká növessze a szöveteket.

Egy hónap elteltével a darabkák primitív struktúrákká rendeződtek. Ezekben fejlődésben lévő agyterületeket, például a retinát, a plexus chorioideust és az agykérget lehetett felismerni. Két hónap múltán az organoidok elérték maximum - hozzávetőleg 4 milliméteres - méretüket. Noha még így is nagyon kicsik voltak és távol álltak attól, hogy akár még csak hasonlítsanak is egy teljesen kifejlett emberi agy kifinomult struktúrájára, mégis tartalmaztak tüzelő neuronokat és különféle idegszöveteket. "Ez az az eset, amikor nem a méret a lényeg" - jegyezte meg Jürgen Knoblich.
Egy fejlődésben lévő egér agya (balra) és a mesterségesen előállított organoid (jobbra)
"Rendszerünk nem az agy egészének kifejlesztésére optimalizált, egyáltalán nem is ez volt a szándékunk. Legfőbb célunk volt elemezni az emberi agy(szövet) fejlődését, valamint létrehozni egy olyan modellt, amely alkalmas az állatoknál használt rendszerekből nyert ismereteknek az emberre való átültetésére" - magyarázta.

Az osztrák és a skót kutatócsoport is hangsúlyozta, hogy még nagyon messze vannak egy teljes egészében működő emberi agy laboratóriumi növesztésétől.

Forrás: index.hu

Kyrie Eleison, Kyrie Eleison, Kyrie Eleison

Apologéta: ez a tipikus szervátültetés jele. Annak is az agyra vonatkozó része. Ha valakire - egyszer - azt mondják - majd később -, hogy nem megfelelő az agya, akkor átültetünk egy másikat, egy mesterségeset. Mivel a központi idegrendszer a gerincen keresztül az agyhoz kapcsolódik, és az agy vezérli a belső kémiát, koordinálja a motorikus rendszereinket és a többit, így egy átültetés során olyan új tulajdonságokkal lehet majd felruházni az illetőt, ami megfelel a mindenkor uralkodó rezsimnek. Tiszta sci-fi, tiszta autokrácia. Beavatkozás az Isteni teremtésrendbe. Mert nemes és jó célokat mindig lehet mondani, de azt is nézni kell, hogy mi minden van meg benne lehetőségként. És a legocsmányabb dolog az egészben - minden hasonló tudományosnak hazudott kutatásban, fejlesztésben -,  hogy nem születik tisztességes és pontos kockázatelemzés, vagy ha esetleg igen, akkor se veszik figyelembe. Mert más célok vezérlik a finanszírozókat, mint a kutatókat.