Az FDA most azt fontolgatja, hogy engedélyezi az olyan jellegű
petesejt módosítást, amely során egy második nő génjeit juttatják a
petesejtbe, így a születendő gyerek összesen három szülő génjeit
hordozza. Az ilyen jellegű génmosósítás már örökölhető, így az hatással
van az emberiség génállományára.
Ez lesz az első tanácskozás a témában, amely során valószínűleg az
Oregon Health and Sciences Egyetem (OHSU) professzora, Shoukhrat
Mitalipov által kifejlesztett mitikondrium átültetési eljárást is
megvitatják.
A mitokondrium átültetés, mint génmódosítási eljárás, sok port
felkavart módszer, mert maradandóan megváltoztatja az emberi
génállományt és előre nem látható változásokat eredményezhet a
növekedés, a fejlődés és az öregedés terén.
2008-ban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD
30 országának 83 százaléka, az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát is
beleértve, minden, az emberi génállományt megváltoztató eljárást
betiltott, írja a Genetikai és Társadalmi Központ (CGS).
2008-ban, az amerikai képviselőház Terrorizmus, Lefegyverkezési és
Kereskedelmi Bizottsága előtti meghallgatáson Richard Hayes, a CGS
ügyvezetője a következőket nyilatkozta:
A legtöbben erősen támogatják a géntudomány használatát a gyógyászatban, de azzal is tisztában vannak, hogy az örökíthető genetikai tulajdonságokkal való manipulációk átlépnek egy fontos határt. A legtöbb esetben az olyan párok, ahol fennáll egy komoly betegség átörökítésének veszélye, más, az emberi génállományt nem befolyásoló és a génmódosítással ellentétben kevésbé kockázatos módszerekkel is biztosíthatják születendő gyermekük egészségét.
Az emberek „jobbá”, okosabbá vagy erősebbé tétele az eugenisták régi vágya. Hayes a következőképpen hívja fel erre a figyelmet:
Egyesek komolyan gondolják, hogy a génállomány fejlesztése egy olyan lehetséges módszer, aminek segítségével olyan kognitív, pszichológiai és viselkedésbeli tulajdonságokkal rendelkező embereket hozhatnak létre, ami egy új, „poszt-humán” fajt eredményezne, lehetetlenné téve keresztezését a „normális” emberekkel.
A mitokondrium átültetés során
egészséges mtDNS-t (a mitokondrium saját DNS-e) vesznek a donortól és
azt a meddő anya petesejtjébe ültetik. Az mtDNS a DNS-t tartalmazó
sejtmagon kívül található és csak az anyától örökölhető.
Idén júniusban az Egyesült Királyság visszavonta
korábbi, a génállomány módosítására vonatkozó tilalmát és úgy döntött,
hogy engedélyezi a három szülővel rendelkező babák „létrehozását”. Az
eljárást szabályozó rendelkezések kidolgozása folyamatban van,
elfogadásukról 2014-ben dönthet a brit parlament.
Paul Knoepfler, a California Egyetem Sejtbiológiai és Emberi Anatómia tanszékének professzor munkatársa a következőket nyilatkozta:
Amikor egy petesejt magját egy másik petesejtbe ültetjük át, mindenféle súlyos problémát idézhetünk elő (leginkább epigenetikai változások miatt), amelyek egészen addig nem jelentkeznek, amíg nem akarunk egy emberi lényt teremteni belőle. Akkor viszont már késő.A Biopolitical Times cikke is osztja ezt a vélekedést:
Amennyiben az FDA megadja az engedélyt az OHSU számára a klinikai kísérletek elindítására, ez lesz az első alkalom, hogy az emberi génállományt hatósági engedéllyel módosíthatják a világon. Figyelembe véve a megfelelő szabályozás hiányát az Egyesült Államokban és az eljárás biztonságára vonatkozó információk csekély mennyiségét, szabad kezet adni a tudósoknak, hogy szabadon kísérletezgessenek az emberi génállomány módosításával, olyan szellem, amit nem szabad kiengedni a palackból.
A genetikailag módosított növényekhez hasonlóan, számos előre nem
látható következmény jelentkezhet, ha elkezdjük módosítani azokat az
emberi géneket, amelyeket gyermekeink örökölhetnek. Azt már tudjuk, hogy
közvetlen kapcsolat áll fenn a GM takarmányok és a haszonállatok
meddősége és spontán vetélése között. A rovarölő hatással rendelkező GM
növények pedig hozzájárulnak a méhállomány és egyéb porzó rovarok
populációinak csökkenéséhez.
Egy másik komoly ellenérv a génállomány módosításával szemben, hogy
az eljárás idővel óhatatlanul „dizájner” babák születéséhez vezetne,
akiknek szülei pedig nem engedhették meg maguknak a drága eljárást,
alsóbbrendű osztályba kerülnének.
Az eugenista és futurista Ray Kurzweil
olyan világot jósol, amelyben a nanotechnológia, a biotechnológia, az
informatika és a kognitív tudományok (együtt: NBIC technológiák) hozzák
majd el a magasabb fokú emberi teljesítményt.
2001-ben, a National Science Foundation támogatásával és 50
törvényhozó részvételével workshopot tartottak az NBIC technológiákról,
ahol az egyéni, csoportos és társadalmi szintű megbeszélések során az
emberi tevékenységek kulcsfontosságú területeit érintették, mint például
a munka, a tanulás, az öregedés, a csoportok interakciója vagy az
emberi evolúció. A résztvevők arra a konszenzusra jutottak, hogy
országos szinten az ember továbbfejlesztésének kutatásfejlesztése a
legfontosabb feladat.
Azzal, hogy ismét utat nyitottak a csecsemők örökölhető
génmódosításának, a hatóságok egy lépéssel közelebb engedték a világot
az emberek genetikai fejlesztéséhez.
Forrás: idokjelei.hu (activistpost.com)
Kyrie Eleison, Kyrie Eleison, Kyrie Eleison
Apologéta: mondtam már véleményt az emberi DNS-sel való "játékról" (ami szó szerint nem játék, mert emberi mivoltunkat kérdőjelezhetjük meg vele: "Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá." [Ter 1,26]), de a mostani hír szerint mindez "élesbe" fordul, azaz a gyakorlati megvalósítás útjára lép. Több morális kérdés merül fel.- Az egyik az, hogy a beavatkozásnak mi lesz a hosszútávú hatása? Ha az öröklődő génszekvenciákba illesztünk be, vagy veszünk ki új szakaszokat, akkor mi fog átörökítődni és az hogyan fog módosulni. A módosulás után milyen tulajdonságok fognak megmaradni, újként bejönni, illetve a régiek közül elmaradni.
- A másik kérdés pedig az, hogy - ismerve az ilyen beavatkozások költségeit - ki fogja tudni mindezt megfizetni? Nem a kommunista egyenlősdiről beszélek, hanem olyan esetekről, amikor - feltételezve, hogy orvosilag - indokolt lehetne egy ilyen beavatkozás egy szegény, kis jövedelmű család életében de nem tudja megfizetni. Viszont a gazdag esetében akkor is végrehajtható a beavatkozás, amikor orvosilag nem indokolt - lásd jó példaként a gazdag kínaiaknál - a mesterséges megtermékenyítéskor a fiú magzat preferálását.