Festum Sanctissimi Corporis Christi - Úrnapja

"Krisztus az Oltáriszentségben átlényegülés útján jelenik meg." [dogma]

Úrnapja (latinul Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini): az ›Eucharisztia ünnepe a ›Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön. – A 13. század elején az ›albigensek és a ›valdiak vitatni kezdték Krisztus reális jelenlétét az Eucharistiában. 

Ugyanebben az időben, 1209-: Lüttichi Szt Julianna látomásokban kapott felszólítást az Eucharistia külön ünneppel való ünneplésére.

1229: Julianna beszélt gyóntatójának látomásairól, tanácsot kért teológusoktól, többek között Jacobus Pantelonistól, a későbbi IV. Orbán pápától. – Az Úrnapját 17 évig csak Lüttichben ülték meg. Első officiumát Julianna ösztönzésére Johannes ágostonos kanonok írta prózában.

1246: Róbert lüttichi püspök. az egész egyházmegye számára kötelezővé tette az ünnepet. Halála után az ünnep elenyészett, csak a Szt. Márton kanonok tartotta meg. Hugo a S. Caro OP bíboros, püspök. legátus tudomást szerezve az ünnepről, egész legátusi területén elrendelte, de nem lett maradandó hatása.

1258: Julianna halálakor ismét csak a Szt. Márton kanonokok ülték meg.

1261: amikor J. Pantaleonis pápa lett, egy Éva nevű reklúza sürgette Henrik lüttichi püspököt, hogy kérje a pápától az ünnep általános elrendelését.

1264: IV. Orbán a ›bolsenai mise hatására adta ki a Transiturus bullát, melyben általánossá tette Úrnapja ünnepét. Céljaként az Eucharistia melletti ünnepélyes hitvallást jelölte meg. Az ünnep officiumát az épp Orvietóban tartózkodó Aquinói Szt Tamással íratta meg, aki munkájában fölhasználta a cisztereknél már használatos himnuszokat is. Marescotti Szt Jácinta (1585–1640) ~Úrnapja nyolcadában nyilvános szentségimádást kezdeményezett.

IV. Orbán halála után az ünnep ismét háttérbe szorult, csak Germánia néhány egyházmegyéjében és Mo-on (1271) fogadták be. V. Kelemen a vienne-i zsin-on 1311–12: ismét felhívta a figyelmet az ~ra, s ettől kezdve az ünnep gyorsan elterjedt az egész Egyházban, s évszázadokon át az egyházi év legnagyobb ünnepei közé tartozott. ›úrnapi körmenet.

**

Forrás: Katolikus Lexikon

Eucharistiáról szóló dogmák [Schütz dogmatika könyv oldalszámai szerint]:

1. Krisztus az Oltáriszentségben átlényegülés útján jelenik meg. [II.k.-321.o.]
3. Az Oltáriszentség bármely színe alatt jelen van az egész Krisztus. [II.k.-330.o.]
4. Az egész Krisztus jelen van mindegyik színnek bármely része alatt. [II.k.-331.o.]
5. Krisztus az eucharisztiában jelen van vétel előtt is, és jelen marad az úrvacsora, illetőleg szentmise szertartása után is. [II.k.-332.o.]
6. Krisztust az Oltáriszentségben imádás illeti meg. [II.k.-333.o.]
7. Az eucharisztia anyaga búzakenyér és szőlőbor. [II.k.-339.o.]
8. Az Oltáriszentség készítője az áldozópap. [II.k.-348.o.]
9. Az Oltáriszentség méltó fölvevője a megigazult keresztény. [II.k.-349.o.]
10. Nincs kötelezettség a szentmise bemutatásán kívül két szín alatt venni az Oltáriszentséget. [II.k.-354.o.]
11. Az eucharisztia készítése a szentmisében valóságos áldozat, melyet Krisztus rendelt az Újszövetség számára. [II.k.-355.o.]

Úrnapja himnusza [Breviarium]:

 Verbum supernum prodiens, 

 Nec Patris linquens dexteram, 

 Ad opus suum exiens, 

 Venit ad vitae vesperam. 

   

 In mortem a discipulo 

 Suis tradendus aemulis, 

 Prius in vitae ferculo 

 Se tradidit discipulis. 

   

 Quibus sub bina specie 

 Carnem dedit et sanguinem; 

 Ut duplicis substantiae 

 Totum cibaret hominem. 

   

 Se nascens dedit socium, 

 Convescens in edulium, 

 Se moriens in pretium, 

 Se regnans dat in praemium. 

   

 O salutaris hostia, 

 Quae caeli pandis ostium, 

 Bella premunt hostilia, 

 Da robur, fer auxilium. 

   

 Uni trinoque Domino, 

 Sit sempiterna gloria: 

 Qui vitam sine termino 

 Nobis donet in patria. 

 Amen.