"Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt." [Mt 16,18]Egy nagyon fontos és döntő bizonyíték arra, hogy a zsinati egyház elpártolt (kilépett) a katolikus egyházból, a folyamatossá váló ökumenikus (mániákus) támogatása más vallásoknak, mint ahogyan ez történt Kölnben, a katedrálisban Rainer Maria Woelki bíboros által 2015. április 17-én.
/623_Woelki-01.jpg)
/623_Woelki-02.jpg)
A Serédi Jusztinián féle 1917-s Egyházi Törvénykönyv világosan fogalmaz az 1983-shoz képest (ami sajnos olyan, mint a Gumi maci kódex - azaz rugalmasan a szánk íze szerint értelmezhető):
Canon 2316: Aki bármilyen módon segíti az eretnekség terjedését, vagy szent szertartásokon kommunikál eretnekekkel, az vét az 1258 canon ellen és eretnekség gyanújába kerül.XI. Piusz pápa kiadta az Mortalium Animos enciklikáját, melyben ratifikálja ugyan ezt a tanítást:
Canon 1258: Nem megengedett a katolikusoknak, hogy aktív módon részt vegyenek nem katolikus szertartásokon.
(Ebbe nem értendő bele, ha egy vegyes házasságot pl. protestáns templomban kötnek és ezért kell részt venni rajta, de aktívan nem lehet közreműködni, hanem csak passzívan szemlélni.)
Éppen azért egészen nyilvánvaló, hogy az gyűléseiken részt nem vehet és a katolikusok az ilyen mozgalomhoz nem csatlakozhatnak és azt nem támogathatják, mert ha azt megtennék, úgy hamis, Krisztus egyházától nagyon is eltérő vallásnak tekintélyét növelnék. Vájjon eltűrhetnők-e mi azt – ami szörnyűséges dolog volna – hogy az igazság, még pedig az Istentől kinyilatkoztatott igazság, alkuba bocsáttasson? Hiszen most épen a kinyilatkoztatott igazság megvédéséről van szó. Az Úr Jézus Krisztus az apostolokat azért küldötte az egész világra, hogy az evangéliumot hirdessék minden nemzeteknek, s hogy semmiben ne tévedjenek, előbb a Szentlélek által akarta őket kioktatni minden igazságra.[1] Talán az apostolok tanítása egészen megromlott vagy valaha is elhomályosult az egyházban, amelynek kormányzója és őrzője maga az Isten, állandóan jelen van? Mikor Megváltónk világosan kijelentette, hogy az ő evangéliuma nemcsak az apostolok korának, hanem minden időknek szól, miképpen válhattak volna idők folyamán annyira homályosokká és bizonytalanokká a hitigazságok, hogy ma már a legellentétesebb véleményeket is meg kell tűrni? Ha ez igaz volna, meg kellene állapítanunk, hogy a vigasztaló Szentléleknek leszállása az apostolokra s ugyanennek a Szentléleknek az egyházban állandó jelenléte, valamint az Úr Jézusnak tanítása már századokkal ezelőtt elvesztette minden hatását és hasznát. Pedig az ilyen állítás hajmeresztő káromlás volna. Mikor az Isten egyszülött Fia az ő követeinek megparancsolta, hogy tanítsanak minden nemzeteket, akkor az embereket kötelezte, hogy mindazt elhiggyék, amit nekik „az Istentől eleve rendelt tanuk”[2] hirdetnek, s parancsához ezt a záradékot fűzte: „Aki hiszen és megkeresztelkedik üdvözül; aki pedig nem hiszen, elkárhozik”.[3] Már pedig Krisztusnak ezt a két parancsát, amelyet föltétlenül teljesíteni kell, t. i. a tanítás parancsát s az Örök üdvösség elnyeréséhez szükséges hitnek másik parancsát még megérteni sem lehet, ha az egyház az evangéliumi tanítást nem teljes épségben és világosan tanítja, s ha a tanításban nem mentes minden tévedéstől. Azért még azok is messze eltérnek az igazságtól, akiknek véleménye szerint a földön megvan ugyan a hitigazságnak isteni letété, de azt fáradságos munkával, hosszas és tudományos kutatásokkal kell megkeresni, úgy hogy annak megtalálására és átérté-sere alig elegendő az emberi élet. Mintha bizony a jóságos Isten a próféták és az ő Egyszülötte által azért szólott volna, hogy az általuk kinyilatkoztatott igazságokat csak néhányan és pedig a komoly öregek értsék, és nem azért, hogy olyan valláserkölcsi oktatást adjon, amely az embert egész halandó életén át vezérfonálként kalauzolja.
Forrás: traditioninaction.org
Kyrie Eleison, Kyrie Eleison, Kyrie Eleison
Apologéta: saját praxisomban (amikor még csak a NOM-t ismertem), a plébániánkhoz tartozott egy általános iskola, és a vasárnapi iskola misékre a plébános meghívta "szolgálni" a kálvinista lelkésznőt. Igaz csak az NOM misék Olvasmányát olvasta, de aktívan részt vett a szentmise bemutatásban, még ha - mint mondottam - csak az Igeliturgia részében is. Nos ez egyébként felveti a szentmise érvényességének kérdését is.
[1]
Jn 16,13
[2]
ApCsel 10,41
[3]
Mk 16,16