Sorozatot indítottam, melyben az Őrtorony és Jehova Tanúinak 2013 évi történéseiről lesz hó. A történések havi bontásban fognak szerepelni és hetente kétszer lesz posztolva. A szokásos Szombaton, illetve Keddenként.
Apologéta
Több, mint egy évvel az Őrtorony elleni emlékezetes győzelme után egy kaliforniai bíróságon, Candace Conti (jobbra) azzal örvendeztette meg támogatóit, hogy felszólalt a 2013-as RNA konferencián a texasi Austinban.
Miután a szeptember 27-i eseményen elmondta az újságíróknak a történetét, és felvázolta annak okait, hogy miért kezeli az Őrtorony helytelenül a gyermekbántalmazás ügyét, Candace ezt üzente az újságíróknak: “Azáltal, hogy Önök nem lankadnak a nyilvánosság figyelmét felhívni ezekre a helytelen és nem megfelelő eljárásokra, arra kényszerítik ezeket a szervezeteket és intézményeket, hogy változtatásokat hajtsanak végre, ezért kérjük, menjenek és továbbra is segítsenek, hogy valóban legyen eredménye a munkánknak.”
Candace megjelenése csak néhány héttel azután történt, hogy az Őrtorony benyújtotta válaszkeresetét a 2012-es ítélet elleni fellebbezés során. A kereset őrültebb érvei közé tartozott az az állítás, miszerint a Candace elleni visszaélés a szolgálati elrendezés után történt, így tehát annak semmi köze magához a szolgálati elrendezéshez. Az Őrtorony ügyvédei megpróbálták felmenteni a szervezetet a felelősség alól is, azt állítva, hogy Candace nem volt a gyülekezetének teljes jogú tagja a visszaélés idején. A fellebbezési eljárás folyamatban van.
Az Őrtorony fiókhivatalainak száma a hírek szerint tovább csökkent szeptemberben, ahogyan a szervezet folytatta “egyesítő” kezdeményezéseit. Az észt és a lett fiókhivatalok lettek az Őrtorony leépülésének legújabb áldozatai, noha mindkét kirendeltség nemrégiben, csak 2010-ben nyílt meg hivatalosan.
Aztán szeptember elhozta egy új Őrtorony-cikk megjelenését is, mely a hitehagyottaktól való rettegés jellemzőit mutatta. Sürgették a Tanúkat, hogy “legyenek résen azokkal szemben, akik spekulálnak”. Amellett, hogy kerüljék a "személyes spekulációkat és bíráló beszélgetéseket”, a Tanúkat arra is emlékeztették, hogy csökkentsék az “időpazarló elfoglaltságokat”, mint például a “kapcsolattartás közösségi hálózatokon keresztül, elektronikus levelek olvasása és megválaszolása, hobbik iránti túlzott lelkesedés, vagy a sportesemények folyamatos nyomon követése.”
Végül szeptemberben a hírek szerint egy tinédzsert Sydney-ben arra ítéltek, hogy el kell fogadnia a vérátömlesztést, annak ellenére, hogy csak néhány hónap választotta el a törvény szerinti felnőttkorúságtól. Az eset rávilágított a szülői kényszer szerepére azokban az esetekben, amikor kiskorúaknak életmentő vértranszfúzióra van szükségük.
Több, mint egy évvel az Őrtorony elleni emlékezetes győzelme után egy kaliforniai bíróságon, Candace Conti (jobbra) azzal örvendeztette meg támogatóit, hogy felszólalt a 2013-as RNA konferencián a texasi Austinban.
Miután a szeptember 27-i eseményen elmondta az újságíróknak a történetét, és felvázolta annak okait, hogy miért kezeli az Őrtorony helytelenül a gyermekbántalmazás ügyét, Candace ezt üzente az újságíróknak: “Azáltal, hogy Önök nem lankadnak a nyilvánosság figyelmét felhívni ezekre a helytelen és nem megfelelő eljárásokra, arra kényszerítik ezeket a szervezeteket és intézményeket, hogy változtatásokat hajtsanak végre, ezért kérjük, menjenek és továbbra is segítsenek, hogy valóban legyen eredménye a munkánknak.”
Candace megjelenése csak néhány héttel azután történt, hogy az Őrtorony benyújtotta válaszkeresetét a 2012-es ítélet elleni fellebbezés során. A kereset őrültebb érvei közé tartozott az az állítás, miszerint a Candace elleni visszaélés a szolgálati elrendezés után történt, így tehát annak semmi köze magához a szolgálati elrendezéshez. Az Őrtorony ügyvédei megpróbálták felmenteni a szervezetet a felelősség alól is, azt állítva, hogy Candace nem volt a gyülekezetének teljes jogú tagja a visszaélés idején. A fellebbezési eljárás folyamatban van.
Az Őrtorony fiókhivatalainak száma a hírek szerint tovább csökkent szeptemberben, ahogyan a szervezet folytatta “egyesítő” kezdeményezéseit. Az észt és a lett fiókhivatalok lettek az Őrtorony leépülésének legújabb áldozatai, noha mindkét kirendeltség nemrégiben, csak 2010-ben nyílt meg hivatalosan.
Aztán szeptember elhozta egy új Őrtorony-cikk megjelenését is, mely a hitehagyottaktól való rettegés jellemzőit mutatta. Sürgették a Tanúkat, hogy “legyenek résen azokkal szemben, akik spekulálnak”. Amellett, hogy kerüljék a "személyes spekulációkat és bíráló beszélgetéseket”, a Tanúkat arra is emlékeztették, hogy csökkentsék az “időpazarló elfoglaltságokat”, mint például a “kapcsolattartás közösségi hálózatokon keresztül, elektronikus levelek olvasása és megválaszolása, hobbik iránti túlzott lelkesedés, vagy a sportesemények folyamatos nyomon követése.”
Végül szeptemberben a hírek szerint egy tinédzsert Sydney-ben arra ítéltek, hogy el kell fogadnia a vérátömlesztést, annak ellenére, hogy csak néhány hónap választotta el a törvény szerinti felnőttkorúságtól. Az eset rávilágított a szülői kényszer szerepére azokban az esetekben, amikor kiskorúaknak életmentő vértranszfúzióra van szükségük.