„Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e tövisek közül szőlőt vagy bogáncsról fügét? Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, se a rossz fa jó gyümölcsöt. Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt. Tehát gyümölcseikről ismeritek fel őket. Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: Uram, Uram. Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem azon a napon: Uram, Uram, hát nem a te nevedben űztünk ördögöt? Nem a te nevedben tettünk annyi csodát? Akkor kijelentem nekik: Sose ismertelek benneteket. Távozzatok színem elől, ti gonosztevők!” [Mt 7,15-23]
Tavaly októberben már írtam/írtunk ebben a blogban a magyarországi tradíció belső széthúzásáról, a báránybőrbe bújt farkasokról (lásd az Ajánlott olvasmányt). Sajnos az események folytatódtak, úgy tűnik, hogy minden évben történnie kell valaminek. (Csak csendben jegyzem meg, hogy némelyek számára már látszik a jövő évi "botrány" előszele is, a ezen poszt következő részének, no meg a tavalyi poszt fényében. A mi Urunk Jézus Krisztus legyen irgalmas hozzánk, de leginkább hozzájuk.
Egy cikk jelent meg a magyar tradíció egyik honlapján, melynek egy részlete igen érdekes kérdést feszeget az FSSPX osztrák körzetének a vonatkozásában:
"Elődöm, Pater Weigl [Dr. Michael Weigl – végzett jogász] ezért adta ki hivatalánál fogva a „Direktorium für die administrativen Aufgaben bei der Verwaltung der Sakramente – Gemäß dem Kirchenrecht und den Bestimmungen des Generalrates der Priesterbruderschaft St. Pius X.” = Direktórium az adminisztratív feladatok számára a szentségek kiszolgáltatásánál – Az egyházjog és a Szent X. Pius Papi Közösség előírásai alapján” című utasítás-gyűjteményt, mint kötelező normát az osztrák disztrikt számára. Ennek 28. pontjában többek között ez az előírás található: „A keresztség minisztere: Az illetékes miniszter a prior, aki a szentség kiszolgáltatását saját priorátusa más papjára is átruházhatja. Egy idegen priorátusban – kivéve a végszükséget – senki nem szolgáltathatja ki a normális gyermekkeresztséget az illetékes prior szükséges engedélye nélkül, még saját beosztottjai sem.”....
A Pius Közösség bizonyos időközönként máshova helyezi papjait. Ugyanakkor ezek a papok mind ugyanannak a közösségnek, ugyanannak az értékrendnek, rendszernek, hierarchikus rendnek a tagjai, ezen a tényen nem változtat új beosztásuk. Vagyis, egy új disztriktvezető nem valami más, idegen értékrenddel rendelkező közösségből érkezik új állomáshelyére, hanem ugyanabból, ahonnan elődje.
Mindezek után súlyos botrány, és teljesen felfoghatatlan, hogyan történhet, hogy P. Frey megszegve P. Trutt fent bemutatott rendelkezését, alig két hónappal hivatalba lépése után enged egy hívő kérésének, és megengedi, hogy egy idegen pap szolgáltassa ki a keresztség szentségét. És az végképp felfoghatatlan, hogy ez az idegen pap pontosan az, akire P. Trutt rendelkezésében hivatkozott, vagyis aki a szabályt eredetileg külön lefektette."
 |
| páter Frey |
Esetünkben az aláhúzott rész az érdekes. Ugyanis botrányt kiált a cikk szerzője, de nincs tisztában azzal, hogy mit írt le előtte. Ugyanis az egész [általam kiragadott részlet] bevezetőjében maga írja le vastagon szedve, hogy az illetékes prior engedélye szükséges a keresztség kiszolgáltatásához. Nos egyet tudni kell, hogy a páter Frey Jaidhofban Ausztria disktriksitz oberer-je [azaz az egész körzet vezetője], az összes osztrák priorátus [és többek között Magyarország, Csehország, valamint Horvátország] elöljárója. Tehát joghatósága van arra, hogy a lefektetett szabály alól felmentést adjon, kivételt tegyen a fenti három országban. Ráadásul Magyarország közvetlenül Jaidhof fennhatósága alá tartozik. A fenti cikk tipikusan az az eset, amikor a BAL kéz nem tudja, hogy mit csinál a JOBB. De mondhatom azt is, hogy hülyeséget beszél. Van nekem egy - egyébként igen jó tollú - újságíró ismerősöm, aki képes volt/van azt elkövetni - akár többször is -, hogy egy cikkben leír valamit - egy részéről állítást -, majd a cikk másik felében azt meg is cáfolja.
A két szerzőt párba kellene kötni, mert a fenti szerző is leír egy állítást pozitívan feltüntetve, majd a cikke második részében ki kel ellene és botrány kiáltva harsog.
Ez a mostani "botrányt" kiáltás egyébként azért is érthetetlen [bár néhány háttér információ ismeretében - ha nehezen is, de - érthető], mert hasonló esemény már történt az elmúlt három évben, amikor is ugyan az a páter keresztelt Magyarországon, aki jogászként megírta a "Direktorium für die ..." utasításgyűjteményt és páter Trutt előtt volt a disktriksizt oberer Ausztriában, de amikor keresztelt Budapesten már Svájcban szolgált.
Apologéta