Az imádság eredetével kapcsolatban valójában nincsenek tökéletesen megbízható források, és a bizonytalanságot tovább növeli a tény, hogy idővel sok mende-monda alakult ki, járt szájról-szájra. Erről az Ephemerides Liturgicae római folyóirat egy hosszabb cikket közölt 1955-ben (V. LXIX, 54-60. old). A cikk 9-es számú lábjegyzete utal egy bizonyos Domenico Pechenino atya tanúságtételére, ami eredetileg a La Settimana del Clero egy 1947-es cikkében látott napvilágot. Pechenino atya XIII. Leó pontifikátusa alatt a pápa közvetlen munkatársaként dolgozott a Vatikánban.
«Nem igazán emlékszem a pontos évszámra. Egy reggel a nagy pápa, XIII. Leó szokása szerint miséje befejeztével hálaadásként részt vett egy másik mise bemutatásán. Hirtelen azt vettük észre, hogy a pápa fölemelte fejét, és tekintete összpontosult valamire a celebráns feje fölött. Mozdulatlanul, pislogás nélkül bámult valamit. Arckifejezése borzalomról és félelemről árulkodott, és hirtelen elsápadt. Valami szokatlan és komoly dolog történt vele. Végül, magához térve, finoman, de határozottan jelt adott, majd fölállt. Saját irodája felé vette az utat, kísérete pedig izgatottan és aggódva követte, suttogván: ’Szentatyám, nem érzi jól magát? Szüksége van valamire?’ Erre azt válaszolta: ’Nem, Semmire.’ Körülbelül fél óra elteltével magához kérette a Szent Rítus Kongregáció titkárát, akinek kezébe nyomott egy papirost, és utasította, hogy azt nyomtassák ki és küldjék el a világon minden ordináriusnak. Mi volt azon a papíron? Az az ima, amit minden olvasott mise után recitálunk a hívekkel.»
Bár ennél többet megbízható forrásból nem tudhatunk meg, idővel elterjedt az a híresztelés, hogy a pápának látomása volt, amelyben az Isten átengedte a sátánnak a XX. századot, hogy próbára tegye az Egyházat. Bár az Egyház XX. (és XXI.) századi történelme és az ima szövege (a hosszabb változatban) ezt alátámasztani látszik, XIII. Leó látomásának ezen értelmezése az marad, ami: szóbeszéd, amit megnyugtatóan igazolni nem lehet.
Azt mindenesetre kevesen tudják, hogy a rövid Szent Mihály imán túl, amit olvasott misék után volt szokásban elimádkozni, XIII. Leó egyúttal megfogalmazott egy új exorcizmust is, amit beillesztett a Római Rituálé imái közé. A pápa nyomatékosan kérte a püspököket és papokat, hogy gyakran végezzék el ezt az exorcizmust egyházmegyéjükben és plébániáikon, amint azt maga is tette akár napjában többször is.
Eddig a régi bejegyzés. Most egy régi adósságot kívánok azzal törleszteni, hogy az eleddig magyar nyelven el nem érhető exorcizmus szövegét saját fordításban közreadom. Teszem ezt elsősorban azért, mert az exorcizmus negyedik bekezdésében - a Szent Péter széke helyén fölállított utálatosság trónusáról - különös és szívfájdító aktualitást vélhetünk fölfedezni. A eredeti latint most nem közlöm, hiszen az a 2007-es bejegyzésben már teljes terjedelmében olvasható (ITT).
Exorcizmus a sátán és pártütő angyalai ellen
Mennyei seregek legdicsőségesebb fejedelme, Szent Mihály főangyal: védelmezz minket a küzdelemben és tusakodásban, melyet a fejedelemségekkel és hatalmasságokkal szemben, e világban a földi sötétség vezérei, a mennyekben a gonosz szellemek ellen vívunk. Jöjj segítségére az embereknek, akiket Isten halhatatlannak teremtett, és saját képének hasonlatosságára alkotott, és nagy áron váltott meg az ördög zsarnoksága alól.
Vívd meg az Úr harcát ma a szent angyalok seregével együtt, amint megütköztél a gőg fejedelmével, Luciferrel és pártütő angyalaival: és nem diadalmaskodhattak, sem helyük nem volt többé az égben. És levetteték ama nagy sárkány, a régi kígyó, ki ördögnek hívatik és Sátánnak, aki elcsábítja az egész világot; és a földre vetteték, és vele együtt az ő angyalai.
Lám, az ősi ellenség és az emberek gyilkosa dühöngve fölkelt. A fény angyalának képét öltve, a gonosz lelkek teljes hadával szerte körüljár, és rátámad a földre, hogy kitörölje róla Istennek és az ő Fölkentjének nevét, az örök dicsőség koszorújára rendelt lelkeket őrjöngve tegye áldozatává, és taszítsa örök pusztulásba. E gonosztevő sárkány álnokságának mérgét mint valami tisztátalan folyamot árasztja az eszüket vesztett és romlott szívű emberekre, a hazugság, kegyetlenség és káromlás lelkét, és a fényűzésnek, minden véteknek és hamisságnak halálos leheletét.
Az Egyházat, a szeplőtelen Bárány jegyesét a fortélyos ellenség betöltötte keserűségekkel és megrészegítette ürömmel; szentségtörő kezeit vetette minden kívánatos dolgaira. Ahol Szent Péter széke és az igazság katedrája a népek világosságára alapíttatott, oda helyezték utálatosságuk és kegyetlenségük trónusát, hogy megvervén a pásztort szétszélesszék a nyájat.
Segítsd tehát, győzhetetlen herceg, Isten népét a rá törő lelki álnokságokkal szemben, és vezesd diadalra. Téged tisztel őrizőjeként és pártfogójaként a szent Egyház, benned dicsekszik mint védelmezőjében a föld és a pokol istentelen hatalmai ellen, terád bízta az Úr a megváltott lelkeket, hogy bevezesd őket a mennyei boldogságba. Könyörögj a békesség Istenéhez, hogy vesse a Sátánt lábaink alá, hogy ne tarthassa többé fogságban az embereket és ne árthasson az Egyháznak. Ajánld föl imáinkat a Fölséges Isten színe előtt, hogy elénk siessen az Úrnak irgalmassága; és ragadd meg a sárkányt, a régi kígyót, aki az ördög és a Sátán, és megkötözve taszítsd őt a mélységbe, hogy ne hitegesse többé a népeket. Ámen.
Azért a te védelmedben és oltalmadban bizakodva, a mi szent szolgálatunknak hatalma által (ha laikus, vagy az exorcisták rendjét még föl nem vett klerikus mondja, akkor: az Anyaszentegyház szent hatalma által) az ellenséges ördögi cselvetéseket Jézus Krisztusnak, Istenünknek és Urunknak nevébe vetett hittel és bizalommal kezdjük elűzni.
V. Íme, az Úrnak keresztje, meneküljetek, ellenséges erők.
R. Győz az oroszlán Júda törzséből, Dávidnak gyökere.
V. Legyen a te irgalmasságod, Uram, mirajtunk.
R. Amint tebenned bízunk.
V. Uram, hallgasd meg az én könyörgésemet.
R. És az én kiáltásom jusson eléd.
(Ha legalább diákonus, hozzáteszi)
V. Az Úr legyen veletek!
R. És a te lelkeddel!
Könyörögjünk!
Istenünk, és a mi Urunk, Jézus Krisztusnak Atyja: segítségül hívjuk a te szent nevedet, és könyörögve kérjük kegyelmedet, hogy a Szeplőtelen, mindenkor Szűz, Istenszülő Máriának, Szent Mihály főangyalnak, Szent Józsefnek, ugyanazon Szent Szűz Jegyesének, Szent Péter és Pál apostoloknak és minden szenteknek közbenjárása által méltóztassál nekünk megadni a segítséget a Sátán és minden más tisztátalan lélek ellen, akik körüljárnak a világban az emberi nem ártalmára és a lelkek elvesztésére. Ugyanazon Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Forrás: Alácsi Ervin atya blogja