Ferenc - aki pápa - saját - szerintem előírt útján - haladva megint olyat lépett - döntött -, ami megkérdőjelezi az Egyház kétezer éves krisztusi tanítását. Eddigi nyilatkozati, döntései is csak aláásták a hagyományozott tanítást, azt devalválták, illetve azt sugározták a híveknek, hogy lényegtelenek, UGYAN IS A PÁPA MONDTA. A házasság szentségével megint egy alappillért bont le Ferenc, amikor az irgalom nevében azt írja elő, hogy gyorsítsák fel az érvénytelenítést. Igen, egyenlőre még nem azt mondja, hogy bontsák fel a házasságot, hanem csak érvénytelenítsék, azaz létre sem jöttnek nyilvánítsák.
Ez megint az a szint, amikor kezdem elmosni a tanításban az eleve kijelölt határvonalat, majd amikor elég idő eltelt és nem látszanak - tisztán - a határvonalak, akkor át lehet térni a felbontásra is, mert a népek már nem érzik a különbséget, pontosabban csak azt fogják látni, érzékelni, hogy eddig is fel lehetett bontani (óh, nem csak érvényteleníteni, de hát mi a különbség a kettő között), a végeredmény ugyan az.
Apologéta
És most lássuk a medvét, azaz Ferencet:Ferenc két motu propriója a szentségi házasság érvénytelenítési eljárásának gyorsításáról
„Elősegíteni az eljárások gyorsítását, nem pedig a házasságok érvénytelenítését” – Ferenc pápa ezzel a mondattal jelöli meg a szeptember 8-án, kedden bemutatott két motu proprio célkitűzését.
A „saját indíttatásból kiadott apostoli levelek” egyike a római latin rítusú egyháznak, a másik pedig a keleti egyházaknak szól,”Szelíd bíró Úr Jézus” illetve „Szelíd és irgalmas Jézus” bekezdésekkel.
Ferenc pápa a tíz-tíz oldalas apostoli levelek elé hosszabb bevezetőt írt, melyben elmondja a célkitűzését, eljárásmódját, a rendelkezéseket és azok érvényességét.
Az elődök nyomán és a szinódus szándéka szerint
„A lelkek üdvösségéért érzett aggodalom” indította a pápát arra, hogy ezt a „reformdokumentumot nyújtsa a püspököknek a házasság érvénytelenítésének okairól”.
Ebből a célból az „egyházjog, a lelkipásztori és bírói gyakorlat kiváló szakembereiből egy csoportot bízott meg, a Rota Romana dékánjának vezetésével, hogy vázoljanak egy reformtervezetet, szilárdan tartva magukat a házastársi kötelék felbonthatatlanságának alapelvéhez”. Ezt a tervezetet a pápa „átelmélkedte, más szakértőkkel megvitatta és végül a motu propriók formájába öntötte”. „Péter utódjának a feladata, hogy a püspöktársaival együtt oltalmazza a házasságnak a hitben és egyházfegyelemben való egységét, ugyanis a házasság a keresztény család sarokpontja és eredete.
A hívek hatalmas számára tekintettel…
Ezt a reformtörekvést táplálja a híveknek a hatalmas száma, akik jóllehet követni akarják lelkiismeretük hangját, nagyon gyakran ki vannak véve az egyház jogi struktúrájából, fizikai vagy erkölcsi távolság miatt; a szeretet és az irgalmasság megkövetelik, hogy az egyház maga mint anya megközelítse a fiait, akik elszakadva érzik magukat”.
Ne hagyjuk a késlekedés okozta kétség sötét felhőit…
Ferenc pápa hivatkozik „a legutóbbi rendkívüli szinóduson a püspöktestvérei többségének szavazatára, mely gyorsabb és egyszerűbb eljárásokat óhajtott. Ezekkel az igényekkel teljes összhangban döntött, hogy elősegítse az eljárások gyorsítását, nem pedig a házasságok érvénytelenítését. Az ítéletek késleltetett meghozatala ne hagyja sokáig a hívek szívét, akik helyzetük tisztázását várják, a kétség sötét felhői között.”
Ferenc pápa hangsúlyozza, hogy az apostoli levelében „elődei nyomdokán halad, akik azt akarták, hogy a házasság érvénytelenítésének az ügye bírói út legyen és ne pedig adminisztratív, hogy így oltalmazzák a legnagyobb mértékben a szent kötelék igazságát”.
A reform nyolc alapvető kritériuma
A motu proprio nyolc pontban sorolja fel a reform alapvető kritériumait:
- Egyetlen ítélet legyen a végrehajtói érvénytelenítés javára, ne pedig kettős döntés, hogy a feleket elfogadják az új szentségi házasságra.
- Egyetlen bíró legyen a püspök felelőssége alatt, mindenesetre klerikus, papi személy.
- A püspök maga bíró. A II. vatikáni zsinat tanítását szeretné ez a gyakorlatba átültetni, amely szerint a püspök a saját egyházában pásztor és fő, és ennélfogva bíró is a reá bízott hívek között.
- Rövidebb eljárás. Túl azon, ahogy a jogi eljárást könnyebben járhatóbbá teszi az új módszer, ezt akkor kell alkalmazni, amikor különösen nyilvánvaló tényezők állnak fönn.
- Fellebbezés a metropolia székhez. Illő, hogy helyreállítsák a metropolia székhez való fellebbezést, minthogy az egyháztartomány fejének ez a hivatala, mely századok óta fennáll, egy megkülönböztető jele az egyház szinodalitásának.
- A püspöki konferenciák feladata. A püspöki konferenciák feladata, hogy elérjék az elveszett híveket és a megtérésre vezessék, mindenkor tiszteletben tartva az egyes részegyházak püspökeinek jogait. A püspöki konferencia segítse ugyanakkor az egyes püspököket, hogy a gyakorlatban valósítsák meg a házassági ügyek eljárásának a reformját.
- Fellebbezés az Apostoli Székhez. Megfelelőnek látszik, hogy megmaradjon a lehetőség az Apostoli Szék rendes fellebbviteli Bíróságához, vagyis a Rota Romanához való fellebbezés lehetősége, mely tiszteletben tartja ezt az ősrégi jogi alapelvet, mely által megerősödik a kötelék a Szent Péter Széke és a részegyházak között. A Rota Romana törvényét egyébként hamarosan hozzáigazítják a reformfolyamatok szabályaihoz, a szükséges időhatáron belül.
- Előrejelzések a Keleti Egyházak számára. Ferenc pápa úgy látta jónak, hogy elkülönítve bocsássa ki a másikkal egy időben azokat a normákat, amelyek megreformálják a Keleti Egyházak kánonjog kódexének házasságfegyelmi eljárásait.
Fordította: Vértesaljai László/Vatikáni Rádió