| Bruno Forte, Chieti-Vasto érseke |
Rövid hír az MKPK honlapján:
Rómában október 23-án megválasztották a Püspöki Szinódus Állandó Tanácsának tagjait: a három európai bíboros egyike Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke. A tanács két másik tagja Bruno Forte, Chieti-Vasto érseke és Cristoph Schönborn bécsi érsek.
A tanács választott tagjai afrikai részről: Wilfrid Fox Napier, Durban érseke; Laurent Monsengwo Pasinya, Kinshasa érseke; Peter Turkson, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke. Amerikai részről: Timothy Dolan New York-i érsek; Odilo Pedro Scherer, Sao Paolo érseke; Santiago Silva Retamales, Valparaiso segédpüspöke. Ázsia és Óceánia képviseletében: Oswal Gracias, Bombay érseke; George Pell, Sidney érseke; Luis Antonio Tagle manilai érsek.
 |
| Erdő Péter (Grünwald) |
Az újságírókkal folytatott beszélgetés során Erdő Péter bíboros nagy
hangsúlyt fektetett Európa új evangelizációjának kérdésére. Megjegyezte,
hogy földrészünk ugyan mindig is a leginkább szekularizált része volt a
világnak, de rendelkezik a kultúra, a művészet eredendően keresztény
ihletésű szépségével. Nagyon fontos a keresztény hit és a művészet
közötti kapcsolat, sok szempontból érdemes elgondolkodni rajta.
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke emlékeztetett arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés elismeri a vallások szerepét a civil és a közösségi szférában.
Erdő Péter hangsúlyozta továbbá, hogy a hit Európában nincs is annyira rossz helyzetben. Az embereknek nagy szükségük van a hitre, és ez még jobban előtérbe kerül akkor, amikor elkeserednek. Még a babonaságban is fel lehet fedezni az emberek – rossz irányban kibontakozó – spirituális igényét. A nyugati társadalmat elárasztó erkölcsi válság is a spirituális dimenzió újra felfedezésére ösztönöz, hiszen a világi etika nem bír elég meggyőző erővel.
Az evangelizáció ökumenikus jellegéről szólva Erdő Péter hangsúlyozta, hogy az az elképzelés, miszerint a felekezetek közösen evangelizálhatják újra földrészünket, nem elméleti lehetőség, hanem gyakorlati tapasztalat, amelyet a Katolikus-Ortodox Fórum sikere is bizonyít. Hozzátette azonban, hogy amíg nincs meg a teljes egység, addig teljes mértékben közös evangelizáció sem lehetséges. A teológiai különbözőségek lehetetlenné teszik ugyan a mindenben közös utat, de ezzel együtt egymást kölcsönösen támogathatjuk, sok szempontból együttműködhetünk az evangelizáció terén – mondta. A társadalmi kérdések szintjén könnyű egy irányba tartani, olyan kérdésekben mint a család, egyház-állam kapcsolata, gazdasági válság.
Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke emlékeztetett arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés elismeri a vallások szerepét a civil és a közösségi szférában.
Erdő Péter hangsúlyozta továbbá, hogy a hit Európában nincs is annyira rossz helyzetben. Az embereknek nagy szükségük van a hitre, és ez még jobban előtérbe kerül akkor, amikor elkeserednek. Még a babonaságban is fel lehet fedezni az emberek – rossz irányban kibontakozó – spirituális igényét. A nyugati társadalmat elárasztó erkölcsi válság is a spirituális dimenzió újra felfedezésére ösztönöz, hiszen a világi etika nem bír elég meggyőző erővel.
Az evangelizáció ökumenikus jellegéről szólva Erdő Péter hangsúlyozta, hogy az az elképzelés, miszerint a felekezetek közösen evangelizálhatják újra földrészünket, nem elméleti lehetőség, hanem gyakorlati tapasztalat, amelyet a Katolikus-Ortodox Fórum sikere is bizonyít. Hozzátette azonban, hogy amíg nincs meg a teljes egység, addig teljes mértékben közös evangelizáció sem lehetséges. A teológiai különbözőségek lehetetlenné teszik ugyan a mindenben közös utat, de ezzel együtt egymást kölcsönösen támogathatjuk, sok szempontból együttműködhetünk az evangelizáció terén – mondta. A társadalmi kérdések szintjén könnyű egy irányba tartani, olyan kérdésekben mint a család, egyház-állam kapcsolata, gazdasági válság.
A Zenit feltette Erdő Péternek azt a kérdést is, mi az uralkodó vélemény a szinóduson a laikusok és a karizmatikus mozgalmak szerepéről az új evangelizációban. A bíboros elmagyarázta: szeretnék, ha a katolikus mozgalmak teljes jogú tagjai legyenek az egyházmegyéknek és a plébániáknak. Ugyanakkor országonként különböző a helyzet, német nyelvterületeken például a mozgalmak nem töltenek be olyan nagy szerepet, mint más országokban. Erdő Péter azt is hangsúlyozta, hogy a katolikus mozgalmak a posztmodern antropológiában gyökereznek. Erős érzelmi töltéssel rendelkeznek, amely gyakran felülkerekedik a kereszténység más hagyományain. Ami igazán számít, az nem más, mint hogy közösségben legyenek az egyetemes egyházzal. A laikusok vitathatatlanul egyre fontosabb szerepet töltenek be az Egyházban, hiszen életükkel tudnak gyakorlati példát mutatni – zárta gondolatait a bíboros.
"Halld Izrael..."
Forrás: Magyar Kurír
 |
| Jean-Mary Lustiger bíboros |
Mint Lustiger bíboros, aki lengyel, menekült zsidóból "küzdötte" fel magát Párizs érsekévé, majd katolikus főpapként halálakor zsidó szertartás szerint temették el. A II. Vatikáni Zsinat előtt hasonló események nem igazán jöhettek volna létre, legalább is a klérus felső berkeire vonatkozóan.
Kyrie Eleison, Kyrie Eleison, Kírie Eleison