Végső idők: Anunnaki – Az Ősi Idegenek állításainak megdöntése [videó]

Egy ősinek tartott (általam eddig nem ismert, okkult és ezoterikus) eredet mítosz cáfolatát adja a mai posztban látható magyar feliratos film. Számomra az a szomorú, hogy az emberek nem tanulnak kétezer év történelméből, hanem mindig új teremtést és származást próbálnak maguknak találni, pedig a szentháromságos, egy isten józan emberi (paraszti) ésszel is felfogható, pontosabban megérthető és létezése belátható. De a teremtett embernek adott szabad akarat mindig újat akar magának, mintha a régi mindig és mindenben idejét múlt lenne, amit feltétlenül cserélni, kiváltani kell. Pedig vannak földön és égen dolgok, melyek időtlenek voltak, vannak és maradnak.

Jegyzetek és források (a videóban megjelenő referenciaszámok alapján):

[1] A. Kienast, “Igigu und Anunnaku: Nach Den Akkadischen Quellen” (Igigu és Anunnaki az akkád források szerint)

[2] W. von Soden, “Babylonische Göttergruppen: Igigu und Anunnaku, Zum Bedeutungswandel theologischer Begriffe” (Babiloni istencsoportok: Igigu és Anunnaku: A teológiai kifejezések jelentésének változásai)

[3] Die Anunna in der Sumerischen Überlieferung The Anunna in the Sumerian Tradition A. Falkenstein, Heidelberg Literal Translation (with some adjustment for clarity) by Kalene E. Barry

[4] Lásd ugyanott.

[5] http://etcsl.orinst.ox.ac.uk

[6] “Shamash.” Windows to the Universe, n.d. http://www.windows2universe.org/mythology/shamash_sun.html

[7] A babiloni Gilgames-eposzban, amikor Gilgames és Enkidu elindulnak, hogy megöljék Humbabát, minden reggel a felkelő Nap felé fordulva imádkoznak Samashoz, hogy útjuk biztonságos legyen.

[8] The Nelson-Atkins Museum of Art, Kansas City, Missouri, Winged Genie Fertilizing a Date Tree, 884-860 B.C.E.
Assyrian, http://nelson-atkins.org/collections/iscroll-objectview.cfm?id=24456 Szárnyas szellem datolyapálma beporzása közben, Kr.e. 884-860, asszír

[9] http://en.wikipedia.org/wiki/Winged_genie

[10] Ada Cohen, Steven E. Kangas. “Assyrian Reliefs from the Palace of Ashurnasirpal II A Cultural Biography.” (asszír dombormű II. Asurnasirpal palotájából, kulturális biográfia) In Assyrian Reliefs from the Palace of Ashurnasirpal II A Cultural Biography, 2010.

[11] Az arany szóval kapcsolatos kutatás elkezdése előtt fontos tudni, hogy az arany szó mellett időnként a „Nibru” szó is megjelenik. Ez azonban nem azonos a hírhedt Nibiruval. Amikor azt olvassuk, hogy aranyat vittek „Nibruba”, ott egy valóban létező sumér városra utalnak.  http://en.wikipedia.org/wiki/Nippur Az ‘arany’ szóra így tudunk rákeresni: http://etcsl.orinst.ox.ac.uk/cgi-bin/etcsl.cgi?simplesearchword=gold&simplesearch=translation&searchword=&charenc=gcirc&lists

[12] Lásd ugyanott.

[13] Atrahaszísz-eposz, 25,26,30 sorok: http://www.livius.org/as-at/atrahasis/atrahasis.html

[14] By John H. Walton. Ancient Israelite Literature in Its Cultural Context: A Survey of Parallels ,P.41, (Ősi izraelita irodalom kulturális kontextusban, 41. oldal) http://books.google.co.ke/books.

[15] https://en.wikipedia.org/wiki/Viracocha

[16] I. Mózes 6:1–14  The Holy Bible: King James Version. 2009 (Electronic Edition of the 1900 Authorized Version.) (Ge 6). Bellingham, WA: Logos Research Systems, Inc.

[17] “Flood Legends From Around The World.” Flood Legends From Around The World, n.d. (A világ özönvíz legendái) http://www.nwcreation.net/noahlegends.html/.

[18] S.W. Hong, S.S. Na, B.S. Hyun, S.Y. Hong, D.S. Gon April 1, 1994 ‘Noé bárkájának biztonsági vizsgálata tengeri viszonyok között’ http://www.answersingenesis.org/articles/tj/v8/n1/noah and Jonathan Sarfati. “Noé özönvize és a Gilgames-eposz.” Creation Magazine, March 29, 2004. http://creation.com/noahs-flood-and-the-gilgamesh-epic.

[19] Ian Lawton. “Guide to the Sumerian Texts.” (Útmutató a sumér szövegekhez) Guide to the Sumerian Texts, 2000. http://www.ianlawton.com/mes4.htm.

[20] Aish HaTorah’s Discovery Seminar. “Accuracy of Torah Text.” (A Tóra szövegeinek pontossága) Accuracy of Torah Text, n.d. http://www.aish.com/h/sh/tat/48969731.html.

[21] http://en.wikipedia.org/wiki/Scribe#Ancient_Israel

[22] Evans, Craig. “Guide to the Dead Sea Scrolls.” (Útmutató a Holt-tengeri tekercsekhez) 2010.

[23] Jeff A. Benner. “Isaiah Scroll and the Masoretic Text.” (Az Ézsaiás tekercs) Ancient Hebrew Research Center, n.d. http://www.ancient-hebrew.org/31_masorite.html.

Forrás: idokjelei.hu
Kyrie Eleison, Kyrie Eleison, Kyrie Eleison