Az emberek nyomon követését és megfigyelését célzó technológiák kifejlesztése több évtizede folyik. A virtuális valóságban a szoftverek már valósi dőben figyelnek, sőt képesek megjósolni várható tetteinket és ezek alapján riasztják az illetékes hatóságot, megfigyelőállomást, attól függően, hogy az algoritmus milyen kategóriába sorolja a szóban forgó tettet. Ez már önmagában aggasztó. Ami viszont a fizikai világban történik, talán még ennél is aggasztóbb. Az emberbe ültethető mikrochipek kifejlesztésén dolgozó kutatók szerint a készülő rendszerek széleskörű bevezetése és elfogadása csupán idő kérdése.
Jó eséllyel már most is több RFID chipet viselsz magadon, és ezek a chipek egy 15 jegyű számot tartalmaznak, esetenként pedig sugároznak, ami alapján azonosíthatnak téged. Ez a szám egy ISO szabvány szerinti szkennerrel leolvasható. Ezek a szkennerek pedig szinte mindenhol megtalálhatók.
A hatékony kommunikáció ma már szinte lehetetlen mobiltelefon nélkül. Azt gondolom, hogy az implantátumok is ugyanezen az úton haladnak. Annyira előnytelen lesz az élet nélkülük, hogy idővel használatuk már nem lesz opcionális. (forrás)
Bizonyára vannak, akik elsőre hitetlenkedve fogadják az ilyen híreket. Nem létezik, hogy a társadalom egyszer széles körben elfogadjon egy ilyen eszközt. Miért akarná bárki is a testébe ültetni?
Nézzük meg, hogy hol tartunk most. Az emberek, főleg az Egyesült Államokban, évtizedekig elutasították, hogy megfigyeljék őket, vagy rögzítsék kommunikációikat.
Ugyanakkor ma már mindenkinek van mobiltelefonja. Annyira elterjedtek, hogy egyesek szerint ez már állampolgári jog és a kormánytól követelik, hogy biztosítsák azok számára, akik nem engedhetik meg maguknak ezt a kiadást.
Minden egyes mobiltelefon tartalmaz egy RFID chipet, ami minden lépésünket képes követni, GPS vagy a mobil átjátszó tornyok segítségével. Ráadásul a mobiltelefonok mikrofonjait és kameráit távirányítással is aktiválhatják a hatóságok (és illetéktelenek) és ez a lehetőség már 2000 óta létezik.
Márpedig akármennyire tolakodó ez a technológia, ma már az emberek milliárdjai az élet szerves részeként tekintenek rá, ráadásul senkinek sem kellett ránk erőltetni a használatát. Úgy tűnik, mi magunk segítjük elő rabigába hajtásunkat, és készek vagyunk mélyen a zsebünkbe nyúlni, hogy a legalaposabb nyomkövetésre képes készüléket mondhassuk a magunkénak.
Természetesen bárki megteheti, hogy lekapcsolódik a hálózatról és eldobja a mobilját. Azonban a megfigyelő technológiák által követett irány és az állami megfigyelés terjedése arra enged következtetni, hogy eljön a nap, amikor a chiptechnológia nem választásos alapon működik majd.
Mi teszel majd akkor, ha biometrikus azonosítás nélkül nem lehet már vásárolni?
Ezeknek a technológiáknak a terjedése nem fog megállni és egyre nehezebb lesz kikerülni őket.
Nem kell túl sok fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, mit jelentene mindez egy diktatórikus kormány kezében. Minden ember minden lépését és viselkedését képesek valósidőben figyelni.
Közeledik az idő, amikor ez a technológia olyan mélyen áthatja majd a társadalmat, hogy a tenyerünk vagy arcunk leolvasása nélkül nem lehet majd bankszámlát nyitni, bankkártyát használni vagy fizetni.
Egyeseknek most még nehéz elképzelni, hogy a társadalom hagyja egy ilyen diktatúra felemelkedését, de csakúgy, mint a megfigyelésekkel, ez sem egyik napról a másikra történik majd, a kiépítése viszont már most is folyik.
Először hozzászoktatják az embereket a technológiához. Jönnek majd a valósidejű eszközök, mint a Google szemüveg. Az idősebb generáció lehet, hogy elutasítja, de mit szólnak majd hozzá a gyerekek? Néhány éven belül a fiatalok valószínűleg interaktív szemüvegben járnak majd, hogy bárhol, bármikor elérhessék a netet és akár biciklizés közben is posztolhassák menő fényképeiket.
A chipek esetében is, ahogy azt az első felhasználásokból láthatjuk, a használat először nem lesz kötelező. Majd miután széles körben ismertté vált és elég embert meggyőztek annak előnyeiről, az új „társadalombiztosítási azonosítóvá” válhat.
A hivatalos ügyek intézéséhez már most is igazolnunk kell magunkat. A fejlett országokban már elindult a biometrikus adatok rögzítése és az ügyintézéshez számos helyen kötelező. Hamarosan azonban már a napi bevásárláshoz is szükség lesz rá, az egészségügyi rendszer használatáról nem is beszélve.
Ha tetszik, ha nem, ez a jövő. A digitális szám alapján minden lépésünkről tudni fognak és ezt csak egyetlen módon kapcsolhatjuk ki: ha eltávolítjuk a testünkből.
Egy olyan világ készül, ahol a megfigyelésnek nincs kikapcsoló gombja.
A felnövő generáció pedig valószínűleg gondolkodás nélkül elfogadja majd, ha hatékony része akar lenni a társadalomnak. Egy biztos: minden ember döntés elé kerül.