Bevándorlás, faji keveredés, az őshonos európai fehér nemzetek rohamos hanyatlása, erkölcsi fertő, a hagyományos keresztény, nemzeti és polgári értékek sárba tiprása, a családok szétesése, a buziság és mindenféle perverzió kultusza – íme, a Gyurcsány által emlegetett Európai Egyesült Államok életének legfőbb jellemzői. Érdemes lenne az euroszkeptikus pártoknak olyan választási plakátokat készíteniük, melyeken a férfiből nővé varázsolt, de szakállas Conchita Wurst ocsmány képe alatt például ez a felirat állna: „az ő Európáját akarod?”
Függetlenül attól, hogy ténylegesen ilyen sok szavazatot adtak le a homo sapiens eme különös példányára, vagy pedig előre elrendezett színjáték nyomán diadalmaskodott, az üzenet egyértelmű: Európa a teljes faji, etnikai, nemi keveredés és erkölcsi fertő irányába halad. Egy olyan világ születik, melynek egyenirányított, múltjától, öntudatától, sőt emberi voltától megfosztott, zombi létre kárhoztatott egyedei semmiféle ellenállásra nem képesek többé, és engedelmesen végrehajtják a birodalmat irányító oligarchia parancsait.
 |
| Ezt az erkölcsi fertőt akartuk? Ezt az Európát akarjuk? |
És mindez a borzalom nem valamiféle elkerülhetetlen történelmi folyamat eredményeképpen szakadt a nyakunkba. A nyugati világot uraló globális elit tudatos birodalomépítő ténykedésének következményeképpen bukott el az európai civilizáció – a kereszténységgel, a polgári világgal, a nemzetállamokkal, és a családdal együtt. A keresztény egyházak súlyos történelmi mulasztása, hogy - az utóbbi évtizedekben legalábbis - nem volt bátorságuk szembeszállni a förtelmes áradattal. De nem vonhatják ki magukat a felelősség alól a hazájukat és népeiket pénzért és hatalomért gátlástalanul eláruló politikusok és az úgynevezett „értelmiségiek” sem (köztük magukat „kereszténydemokratáknak” és „jobboldaliaknak” hazudók), akikhez képest a legutolsó prostituált is egy Földre szállt angyal benyomását kelti.
Itt állunk most ennek az Európának vagy Nyugatnak nevezett ocsmányság kellős közepén, amely ráadásul véres háborúk során még terjeszteni is kívánja „demokratikus értékeit”. A világnak a globális birodalomba még be nem tagolt részein élő népek aligha tehetnek mást, mint hogy sürgősen „karanténba zárják” ezt a rákos daganatként a földgolyón burjánzó, mindent elnyeléssel fenyegető szörnyállamot.
Mi várható a jövőben? Megtörténhet még, hogy Európa népei a 24. órában végre felébrednek, és egy nemzeti-keresztény ébredés során kitakarítják Augiásznak ezt a fél világra kiterjedő, bűzlő istállóját?
Perge Ottó