Ez annak a Mariawald-i (Észak-Rajna-Vesztfália) trappista kolostornak a mottója, amely 2008. november 21-én, a Boldogságos Istenszülő Szűz bemutatásának ünnepén "intézményesen" visszatért az alapító atyák liturgikus gyakorlatához, vagyis a római liturgia hagyományos ciszterci úzusához. Úgy tűnik, Szent Benedek és Szent Bernát fiainak példája ragadós, az általuk gyújtott fény kezdi bevilágítani más monasztikus testvérközösségek "éjszakáját" is.
 |
| Mariawald |
Szépen csendben, minden hírverés nélkül Vyšší Brod
(Dél-Bohémia) cisztercita közössége is visszatért rendi "hozományához";
immár a konventmiséket és a napi zsolozsmaórákat is az ősi liturgia
szerint végzik. Szép példája ez a II. Vatikáni Zsinat szerzetesi életre
vonatkozó határozatában megfogalmazott irányelvekhez való
ragaszkodásnak! "Az egész egyház érdeke, hogy minden (szerzetes)
intézménynek meglegyen a maga saját jellege és működési köre. Ezért az
alapítók szellemét és sajátos céljait, valamint az egészséges
hagyományokat - a szerzetesek szent örökségét - hűségesen föl kell tárni
és meg kell őrizni." (Perfectae caritatis § 2 b.)
 |
| Vyšší Brod |
Nekem úgy tűnik, hogy hazánkban az elsődleges feladat a kalapos király
óta hanyatló "tanáruras" szerzetesség megreformálása, a klasszikus
értelemben vett monaszticizmus helyreállítása lenne. Persze ennek az
egyik leghatékonyabb eszköze éppen a hagyományos liturgikus élet
helyreállítása lehetne... Akinek füle van a hallásra (pl. Zircen), az
hallja meg!
 |
| Zirc |
Luceat lux vestra!
Forrás: http://strigonium.blogspot.hu/ (Alácsi Ervin atya blogja)