A róla szóló első információk alapján Nílus egy egyházon kívüli, családos ember volt, a konstantinápolyi bíróság egyik hivatalnoka. Aranyszájú Szent János pátriárkasága idején, annak első száműzetése előtt ő irányította Nilust a Szentírás tanulmányozásában és a vallásosság terén. 390-ben vagy 404-ben Nílus elhagyta feleségét és egyik fiát, és másik fiával, Theodulossal a Sinai hegységbe ment, hogy szerzetes legyen. Ott éltek kb. 410-ig, amikor szaracénok támadták meg a kolostort és fiát foglyul ejtették.
Fel akarták áldozni a fiút istenüknek, végül azonban eladták rabszolgának, így a palesztinai Eleusa püspök tulajdona lett. Közben Nílus is elhagyta a kolostort, hogy fiát keresse, és sikerült is rátalálnia a püspöknél. A püspök mindkettőjüket szerzetessé szentelte és visszaengedte a Sinai hegyre. 430-ig biztosan életben volt Nílus, halálnak pontos ideje azonban ismeretlen, néhány író szerint 451-ig élt.
A kolostori írásai és levelezései alapján fontos szerepe volt a kor történelmében. Teológusként, Biblia-tanárként és aszkéta íróként volt ismert. Számos munkájának, levelének volt témája az eretnekség, pogányság és bűn ellenzése, és az aszketizmus elvei és szabályai. Félelem nélkül fenyegetett meg magas rangú embereket, apátokat, püspököket, kormányzókat, hercegeket, még magát a császárt is. Levelezésben állt Gainával, a gótok vezetőjével annak érdekében, hogy áttérítse őt az arianizmusról. Erőteljesen elítélte Aranyszájú Szent János üldöztetését mind a császár, mind udvaroncai ellenében.
Szent Nílus próféciája
"A 20. század közepe táján, amikor már közel van az Antikrisztus
eljövetele, az emberek értelme a testi szenvedélyek miatt el fog
homályosodni. E kor embereit az Isten parancsaitól való eltávolodás és
emberi méltóságuk leértékelése fogja jellemezni.
Az emberek megváltoztatják külsejüket. Lehetetlen lesz a nőket a
férfiaktól megkülönböztetni az arcátlan öltözködés és a haj divatja
miatt. Ezek az emberek kegyetlenek lesznek, mint a vadállatok az
antikrisztus fellépése után, akinek kísértéseiben alul maradnak.
A szülőket és az idősebb embereket többé nem becsülik. A szeretet el fog tűnni. A keresztény pásztorok, püspökök és papok tehetetlen emberek lesznek, képtelenek arra, hogy a helyes utat a helytelentől megkülönböztessék.
Abban a korban meg fognak változni a keresztények erkölcsi szokásai és hagyományai. Az emberek nem ismerik többé a szerénységet. Ehelyett a tobzódás, dorbézolás és a bírvágy fog uralkodni.
Jaj azoknak, akik kincses ládáikban összehalmozzák pénzüket! Fényűzés, házasságtörés, homoszexualitás, szabotázsakciók, gyilkosságok fognak elszaporodni.
Abban a korban az emberek a dőzsölés és a nagy bűntettek túlburjánzása miatt el fogják veszíteni a Szentlélek kegyelmét, amit a keresztségben kaptak. Nem lesz többé lelkiismeret-furdalásuk sem...
A templomoknak nem lesznek többé jámbor pásztoraik, akik félik Istent. Jaj azoknak a keresztényeknek, akik abban a korban fognak a földön élni. El fogják veszíteni a hitet, mert nem lesz többé, aki meggyújtsa nekik az igazság fényét.
A kevés hűséges elhatárolja magát a világtól és szent menedékhelyekre fognak összegyűlni, hogy lelki szenvedéseiket enyhítsék. De mindenütt csak nehézségekbe ütköznek.
Mindez abból származik, hogy az Antikrisztus akar mindenek fölött úr lenni az egész univerzum mestereként. Csodákat fog művelni, és valószerűtlen jeleket végbevinni.
Egy ember- aki a világ egyik végén lakik - képes lesz beszélgetni a másikkal, aki a világ másik végén lakik. Abban a korban majd tudnak az emberek a levegőben repülni, miként a madarak, és az óceánba alámerülni, miként a halak.
Amikor az emberek eljutnak ide, ezek a szegények (vagyis a gőgjükben elvakultak) életüket kényelemben töltik, anélkül, hogy tudnák, hogy ez a sátán álnoksága. Ez lelkiismeretüket annyira eltölti a nagyzolással, hogy letérnek a helyes útról. Sőt addig viszi őket, hogy elveszítik hitüket a Szentháromság egy Istenben, sőt magát az Istenbe vetett hitet is elveszítik.
Akkor a végtelenül jó Isten látni fogja ezt az elpártolást. A hűségesek kis csapata iránti szeretetből, akiket meg fog menteni, megrövidíti majd azokat a napokat, mert az ellenség még a kiválasztottakat is szeretné megkísérteni és félrevezetni, ha lehetősége lenne rá.
Akkor nyomban megjelenik a büntető kard és a bűnre csábítót kíséretével együtt a mélységbe taszítják."
Apologéta: A próféciához nincs mit hozzátenni, az értelmezést sem kell magyarázni. Kiemelni a szövegből szintén felesleges, mert az egész jövendölést vastagon lehetne szedni, hiszen minden beteljesül belőle. Önmagáért beszél a prófécia, az ahogyan a Szent látta a jövőt 1600 évvel ezelőtt.
Kyrie Eleison! Kyrie Eleison! Kyrie Eleison!
Forrás: Wikipédia, Zarándok oldal