"Extra Ecclesiam nulla salus est!"
Ha elérhető az üdvösség másképpen is, akkor a keresztény miért ragaszkodjon hitéhez és a keresztény erkölcshöz? – eme szavakkal kritizálta XVI. Benedek nyugalmazott egyházfő az Avvenire-nek adott interjúban azt, hogy a II. Vatikáni Zsinat után átértelmezték az „egyházon kívül nincs üdvösség” dogmáját. Benedek szerint ezután alábbhagyott a missziós lelkület. A
Több ok miatt is mély krízisbe vetette a katolikus egyházat a II. Vatikáni Zsinat – nyilatkozta az Avvenire-nek az olasz püspöki konferencia lapjának XVI. Benedek emeritus pápa.
A március 16-án megjelent interjúban a volt egyházfő elmondja: a 16. századi misszionáriusok azzal a tudattal láttak neki a munkának, hogy a megkereszteletlen személy örökre elveszett. A II. Vatikáni Zsinat azonban, amelynek nemrég ünnepelte az egyház az 50. évfordulóját, egyértelműen elhagyta ezt a meggyőződést. Azonban az üdvösségre való eme figyelem nélkül – fogalmaz a pápa – a hit elveszti megalapozását.
A volt pápa hozzáteszi: mélyen megváltozott annak a dogmának az értelmezése is, hogy „nincs üdvösség az egyházon kívül” (extra Ecclesiam nulla salus), s ezzel alábbhagyott a missziós lelkület – „eltüntettek minden motivációt a jövőbeni missziós elköteleződés iránt”. Joseph Ratzinger rámutat: ha másféleképp is megmenthetjük a lelkünket, miért kellene, hogy a keresztény ragaszkodjon a keresztény hithez és erkölcshöz? Mint mondja: „ha a hit és az üdvösség nem függ egymástól, a hit is kevésbé motivál”.
Benedek pápa az interjúban elutasítja a Karl Rahner jezsuita teológushoz köthető ötletet az „anonim keresztényekről”, ahogy azt az indifferentista álláspontot is, ami szerint minden vallás egyenlő értékű és ugyanúgy elvezethet az üdvösségre: „még kevésbé elfogadható az a megoldás, amit a pluralista elméletek nyújtanak, melyek szerint minden vallás a maga módján út az üdvösséghez, és így hatásában egyenlőnek mondható”.
Technika és szeretet
Az emeritus pápának van pár kritikus szava a technika térnyeréséről is: „a pápa az emberi szeretet fontosságára emlékeztetve megjegyzi, hogy „a technológia kemény világában – amelyben az érzések nem számítanak többé – nő a szeretet megmentésének esélye, a szereteté, amit szabadon és nagyvonalúan kell adnunk”.
Végül a volt egyházfő emlékeztet rá, hogy az egyházat Isten alapította, belépni pedig nem bürokratikus procedúrákkal, hanem keresztséggel lehet, ami egy szentség segítségét jelenti. XVI. Benedek figyelmeztet: szükségünk van a kegyelemre és a megbocsátásra.
Forrás: kereszteny.mandiner.hu
Kyrie Elleison, Kyrie Elleison, Kyrie Elleison
Apologéta: Benedek a pápa - a pápa - ezzel gyakorlatilag visszahelyezte a római-katolikus anyaszentegyházat a zsinat előtti állapotba. Ugyanis azzal, hogy kijelentette az "Extra Ecclesiam nulla salus est" [Az (római-katolikus) egyházon kívül nincs üdvösség] - ráadásul mint dogma - él, így gyakorlatilag lenullázta az ökumenét, a vallásközi párbeszédet és a ahasonló őrületeket, valamint a "kötelező" politikailag korrekt beszédet az egyházban. Régi fényébe emelte a Nagypénteki tridenti liturgia zsidókért való könyörgését. Ezek elsőre nem látszanak, de ez egy igen fontos lépés a Jézusi útra történő visszatérésre. Hatalémas lehetőség a Novus Ordo Egyházának a damaszkuszi útra lépéshez. Adjon Isten elég erőt Benedek pápának, hogy további lépéseket, teológiai nyilatkozatokat tehessen és ne fojtsák bele szót átvitt és valódi értelemben.