Az elmúlt két hónapban nem voltam jelen a blogon, mert egyszerűen emésztenem kellett az iszlámnak, az egyiptomi tízcsapásból ismert sáskajárás szerű megjelenését, illetve gondolkodó emberként a folyamatok mögé nézve, és azt vizsgálva, mi váltotta ki mindezt. Mert az tény, bármit mondjon a politikailag korrekt, a sátán másik arca és teste, a liberális média (és az európai, állami és egyházi vezetés), ez nem migráció, hanem hódítás, és lassan eljön az idő, amikor "vallásháborúvá" fog átalakulni, főleg ha szeretnénk megőrizni katolikus hitünket. Mert érdekes módon mindig minket katolikusokat támadnak és nem a protestáns szektákat.
A legnagyobb baj, hogy Krisztus Urunk földi helytartója szintén felvette ezt a politikailag korrekt álarcot, és ahelyett, hogy a katolicizmust, katolikus hitünket védené, minket akar beterelni az iszlám járomába, igahúzó baromnak. Mert ki az a bolond, aki: "beengedi a tyúkólba a rókát, mert kint fázik és menekül a kutyák elől?" Miért kellene a hazugság atyját, a sátánt (muszlimot-iszlámot) befogadnom a családba, a házamba? Minden katolikus, aki jár szentgyónásra pontosan tudja, hogy úgy fejezi be a gyónást, hogy elimádkozza az erős fogadást: "Ígérem és fogadom, hogy kerülöm a bűnt és a bűnre vezető alkalmat!" Ha beengedem a családba a bűn atyjának terjesztőjét, akkor hogyan várható el bárkitől is - az erős lelkűek, a hitben minden áron kitartók kivételével -, az ígéret megtartása? Katolikus dogmatikánk is azt tanítja kötelező érvénnyel, hogy az ősbűn következménye, hogy "akaratunk meggyengült, értelmünk elhomályosult" a bűn megítélése vonatkozásában. Az ember nem angyalnak teremtetett, hogy elsőre különbséget tudjon tenni a jó és a rossz között, és a jót válassza. Ezt az angyali seregek egy részének bukása óta tudjuk, de az egy másik elmélkedés kérdésköre.
Megemésztettem az elmúlt két hónap történéseit, látszik hogy "hadrendbe" kell állni, mert a veszély nagy - és hogy Bástya elvtársat idézzem - "A helyzet fokozódik!". Ha és amennyiben így maradnak a folyamatok, akkor el fogunk oda jutni, mint Japán társadalma 1620 években, hogy betiltották a kereszténységet (katolikus vallást, ITT olvasható róla), és a következő kétszáz évben - ugyan megmaradtak néhányan, de - elvesztek hitben. Így fog járni Európa is, a katolicizmus bölcsője. Ebbe az irányba terel minket a "Mutti" is, ahogyan a németek hívják, de Merkelről soha nem szabad elfeledni, hogy Ő a kommunista NDK "terméke", akinek a lutheránus lelkész apja, mint a távirat járt át a két német országrészt elválasztó és tűzparanccsal bíró határán, és érdekes módon mindig vissza(haza)ment az NDK-ba. Akkor is, amikor családostól ment ki. Aki élt a szovjet blokkban az pontosan tudja, hogy ez csak egy esetben volt lehetséges, ha abszolút hithű, kommunista volt a papa és mindenki, na meg mindenki jelentett (a Stázinak) titkosszolgálatnak még családon belül is. Nem tudom, hogy így volt-e, de a mostani viselkedése alátámassza ezt, és azt a véleményt is, hogy valamivel fogják (zsarolják) és kényszerítik mindezeknek a lépéseknek és nyilatkozatoknak megtételére.
Minden hívő és vallását gyakorló katolikust
Rózsafüzér imádságra hívok!
Én magam már gyakorlom néhány hónapja. Ajánljunk fel legalább, napi egy tizedet Urunk kegyelméért a Szűzanya közbenjárását kérve Magyarországért, Magyarország megmaradásáért a katolikus, keresztény hitben, hogy ellene tudjunk állni a sátán csábításának és vallásának, az iszlámnak. Hogy megmaradjunk, gyermekeink is megmaradhassanak katolikusnak.
Elvégre nem véletlenül vagyunk ezer éve a Szűzanya, Mária országa, a Regnum Marianum!
Elvégre nem véletlenül vagyunk ezer éve a Szűzanya, Mária országa, a Regnum Marianum!
Apologéta