Transfiguratio - Urunk színeváltozása ünnepe

A csoda hagyomány szerinti színhelyén, a galileai Tábor-hegyen még az arab hódítás előtt három bazilika épült „hajlékul a legszentségesebb zsinatolóknak”. Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (Transfiguratio), más néven a Legszentebb Megváltó megdicsőülésének ünnepe. A keleti egyház már a VI. században megülte, és karácsony, húsvét, pünkösd után ezt az ünnepet tekinti a legszentebbnek. A nyugati egyházban az első ezredforduló közeledtével kezdték számon tartani, összefüggésben Krisztus 1000-re várt visszatértével. Hivatalos ünneppé III. Calixtus pápa emelte a nándorfehérvári győzelem hálaemlékezetéül. Az összekapcsolást az indokolta, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

(részlet)

Urunk színeváltozása, Transfiguratio, az Érdy-kódexben Úr színe változatja, a Müncheni-kódex naptárában Úrnak megváltozása, Jézus táborhegyi színváltozásának ünnepe.

Melyik a legszentségesebb zsinat, Kontziliom? – kérdezi Bod Péter. Meg is felel rá: A melly gyűjtetett a Tábor hegyén; a melly mind válogatott Személlyekből állott. Jelen vólt ott a Kristus akiben nagynak a tudománynak minden kintsei. E Világról három választott Férjfiak: Péter, Jakab, János. A más Világról két nevezetes Szentek: Tőrvény-adó Móses, a ditsőséges Próféta Illyés. Az Ég megnyilatkozott, a Szent Lélek fényességben megjelent, az Atyának szava hallatott: Ez az én szerelmes Fiam. Bóldog Kontziliom az, a mellynek Presese (elöljárója) a Kristus, szolgál benne s Adsessor Móses, Illyés, Péter, Jakab, János, és az Atyának Igéje hallatik.

A napot, a Táborhegyen épült hárem bazilika felszentelésének ünnepét egyébként az első keresztény évezred végén kezdik számontartani. Nézetünk szerint nyilvánvaló összefüggésben az első milleniumra, 1000-re várt világvégével, illetőleg Krisztus új földreszállásának eszkatológikus hitével.

De transfigvratione Domini 6 augusti (részlet) Az ur Jesus Christus egy nagy magas hegyre, Harom tanituánit választuan melléie, Bizonyságul öket Tábornak hegyere Szent Petert, Jakabot, szent Janost fel vive. Holot ezek elött szinye meg változék, Szent orczáia mint nap fénye, ugyan fénlék, Ruhaia peniglen mint fe ier ho lének, Moyses és Illés-is szolvan ................ Felelvén szent Péter: Szerelmes mesterünk, Jo volna nékünk itt uram Jesus lennünk, Há akárod, három haylékot rendellyünk, Egyet legelsöben te néked czinallyunk. VI. avgvsti. Úr színe változásáról JEsusunk szine változik, kivel mi lelkünk töltözik: Orczáia, mint nap, ugy fénlik; Ruhája, mint hó, fejérlik. Jesus után, Lelkünk fénylyék; Szent Testével gyakran tellyék: Igy Egekben emelkedgyék, minden jóban nevelkedgyék. Ugyan azonról (részlet) NAgy gyönyörüség az Urat követni, Minden idöben véle beszélleni: Törvénye-szerint benne örvendezni, Ötet dicsirni. Imádgyuk ötet tellyes életünkben, Es meg-tart minket Szent igiretiben: Fel-viszen minket ö nagy örömiben, Dicsösségében. Csuda-tételit Szent öltözetiben, Ez mái Szent nap meg-mutatá szépen: Szent Péter akkor a' nagy fényességben Szólla illy-képpen: Hogy-ha akarod Uram, maradgyunk itt, Mójses, Illyésnek, lakások légyen itt: Mert bizonyára látom jó laknunk itt, Ne féllyünk semmit.

Juhász Gyula: A Tábor hegyén Ez volt hegye az elragadtatásnak. Nagy, napsütéses, tömjénes vasárnap, Ünnepe az életnek, a csodának. Aranyos arccal fölnézett a Mester, Ruhája hónál tündöklőbb ezerszer, Ó, ily fehér még nem volt eddig ember! Jött Mózes, aki eltűnt, mint egy álom, Illés, ki elszállt lángoló batáron S három tanítvány, boldog halaványon. És monda egy: Mi szép, mi szép az élet, Mi mély, mi nagy, mi gyönyörű ma Véled, Építsünk hármas hajlékot tinéktek! Nem szólt a Mester. A fény és a mámor Elrebbent mirhaillatként arcáról S lenézett a hegy napos magosából... És lenn, ahol a Golgota vet árnyat, Látta a méla, néma olajfákat, Hol nemsokára lelke holtrabágyad! Más azon nap Mert csak ez ismér bizonnyal engemet, Es csak ez-által láttyátok szinemet: Az igaz útra ö viszen tikteket, Minden népeket. Azért Istennek illy nagy irgalmáról, Ne feletkezzünk igaz mondásáról: De mindenkoron gondolkozzunk arról, ö javairól. Hogy e' Világnak ö árnyéka után, A' bóldogságra mehessünk-bé tisztán: Ott az Ur Istent dicsirhessük nyilván, Eggyütt vigadván. Urunk színeváltozása Virtuális Plébánia – Szentek ünnepei (leírás) Tarjányi Béla: Jézus színeváltozása Új Ember, 2001. március 11. (leírás)