A helyszínre érve megnyugodva konstatáltam, hogy – ha szabad egyáltalán ilyen kifejezést használni egy templomi rendezvény esetén – full teltház lesz, ami egyrészt azt jelenti, hogy van igény ilyen fajta műsorra is az ünnepekkor, másrészt, hogy a két legendás frontember neve még mindig, bárhol és bármikor, kiváló közönségcsalogató.
Mivel a trió minden külső segítséget mellőzve, önmaga állította össze a motyóját és végezte el a technikai jellegű beállításokat, pár perc csúszással kezdődött a program, amelyet Joe, egyedüli énekesként, egy három számos (Coda - Kopott ház, P.Mobil - Menj tovább, Pokolgép - Hol van a szó) dalcsokorral vezetett fel. Ezek után viszont már az est végéig Kalapács Józsival közösen adták elő az e napra kiválasztott nótákat (a hírek szerint, másnap jócskán megváltozott műsort kaptak az emődi nézők), melyek közben néha szinte stand up comedy-be illő felkonfokkal, és egymást humorosan cinkelő beszólásokkal színezték az innnentől jól elkülöníthetően három részre osztott produkciót.
Az első szettben egy-két Kormorán dal és a rockoperák (Jézus Krisztus Szupersztár, Honfoglalás) világából a helyszínhez tökéletesen illő szerzemények hangzottak fel, amelyek már felvillantották, hogy egy nem mindennapi koncert részesei lehetünk.
A második blokkban a két frontember karrierjének közös átfedését jelentő Pokolgép korai lemezeinek anyagából összeállított hat számot kaptunk, amelyek bizony még így, torzításmentes verzióban is az est fénypontjaivá váltak. Závoti Zoli, akusztikus gitár ide vagy oda, a jól ismert szólókat sem spórolta el, így a Gép-induló, a Mindhalálig rock ’n’ roll, az Itt és most, a Jel, vagy a sajnos egyre aktuálisabbá váló szövegvilágú Háború gyermeke hatalmasat szólt.
Kalapács József és az Akusztika 2015. január 2-án, 20.30 órai kezdéssel – immár hagyományosan – a Bújdosó Székely Vendéglőben kezdi az új évet. Utánuk, többek között, Zeffer András önálló fellépése következik, de itt lesz Vikidál Gyula, Németh Nyiba Sándor, Rudán Joe és még sokan mások is.Asztalt foglalni a 061 280-22-02 telefonszámon lehet, egyéb információval pedig itt szolgálnak: 0620 997-1539. A belépők mellé egy áfonyapálinka jár, az asztalokon pedig finom sajtos, köményes pogácsa várja a vendégeket.
Emiatt a fa padsorokban és a pótszékeken ülők, valamint a hátul álló nézők itt már kellőképpen hangos és aktív részesei lettek a produkciónak, olyannyira, hogy az Ítélet helyett közben, amikor az első versszakokat Józsiék kicsit kilépve a fényből, a lépcsőkre leülve adták elő, spontán attrakcióként két, kellőképpen „merész” rocker Színyei-Merse Majálisát megidéző pózban eléjük, melléjük telepedett, ezzel nem kis derültséget okozva a jóval szárazabb torkú közönség soraiban.
Végezetül, hogy a hangulat még forróbb legyen, az István, a király-ból következett négy tétel. A Szállj fel szabad madár és a vele összeolvadt Szemtől szembe felelgetős előadása, majd az Áldozatunk fogadjátok és a Felkelt a napunk katarzisként is felfogható össznépi eléneklése méltó megkoronázása volt a pontosan másfél órás műsornak, amit a Himnusz zárt.
Az egész estet zúgó vastapssal megköszönő egybegyűlteket ezután Veress Zoltán plébános úr, aki a rendezvény megálmodója, szervezője és házigazdája is egy személyben – szimpatikus gesztusként – egy pogácsákkal és mézeskalácsokkal alaposan megtámogatott forralt boros állófogadásra invitálta a szomszédos rendezvényterembe.
Köszönet az emberközeli, de a karácsony ünnepéhez méltó műsorért mindhárom művésznek! Én már most kijelenthetem, hogy jövőre számomra mindkét est kötelező!
Azt hiszem nem kotyogok el nagy titkokat, ha zárszóként még leírom, hogy az előadás utáni eszmecsere folyamán kapott infók szerint február 9-én új Kalapács stúdiólemez jelenik meg, valamint a Józsi két éve megrendezett életműkoncertjének hanganyagából készült dupla CD, és a Rudán Joe szólóalbumát bemutató, idén márciusi, szintén jubileumi koncertjének felvételéből készülő DVD is már a kertek alatt van.
Forrás: alfahir.hu
Kyrie Eleison, Kyrie Eleison, Kyrie Eleison
Apologéta: előljáróban le kell szögeznem, hogy fiatalon (az '970 és '980-s években) rock zenén nőttem fel és nagyon szerettem, szeretem az un-plugged változatot, mert az adja vissza az igazi tehetségek tudását és érzelmeit. DE! Templomba nem való sem rock zene, sem más hasonló zene, még akkor sem, ha ún. un-plugged változatban adják elő. A II. Vatikáni Zsinat után elfelejtették velünk, hogy a templom Isten háza, amit konszekrálással (szenteléssel) kivonnak a profán világból és kizárólag Isten szolgálatára és dicsőítésére működtetnek. Nos ezt a konszekrálást szentségtelenítik meg, amikor teljesen profán célokra, esetünkben koncert teremnek használnak. Az elmúlt időszakban több példát hoztunk erre a szemléletre, a mai világ templom megszentségtelenítésére. Ez a "karácsonyi koncert" is ebbe a körbe tartozi.