Házassági tervek
A legidősebb lányt, Katalint a francia trónörököshöz akarták férjhez adni, de a házasság meghiúsult, mert a lány korán, 1378-ban meghalt. Második lányát, Máriát IV. Károly fiával, Luxemburgi Zsigmonddal jegyezték el. Hedvig vőlegénye Habsburg Vilmos lett, de később a lengyel trón várományosa – a lengyel nemesek óhajára- a litván Jagello-ház örökösével, Ulászlóval lépett frigyre.
Trónkövetelők sora
Nagy Lajos 1382-ben meghalt, ekkor a 11 éves Máriát választották meg királynak, de a kiskorú lány helyett, anyja, Erzsébet kormányzott, aki nek politikája ellen egyre nőtt az elégedetlenség. A főnemesek több párta szakadtak, Erzsébet pártján álló Garaiak, nem Zsigmondhoz, hanem Plantagenet VI. Károly francia király (1380-1422) öccséhez, Lajos orleansi herceghez akarták Máriát adni, a bárók többsége ragaszkodott a korábbi vőlegényhez. Míg a két párt a magyar királynő kezéért harcolt, addig a köznemesek elutasították a női uralmat és meghívták a nápolyi Kis Károlyt a magyar trónra. Az új király 1385 szeptemberében szállt partra Dalmáciában, majd onnan szárazföldi úton Budára tartott, hogy megszerezze a magyar trónt. Zsigmond, Mária vőlegénye ugyan már Budán volt, de nem volt elég erős serege ahhoz, hogy felvegye Károllyal a küzdelmet, ezért Csehországba menekült. Károlyt Budán megkoronázták, Máriát pedig lemondatták a trónról. Az új király uralma 39 napig tartott, Erzsébet emberei hamarosan a budai palotában megtámadták. A király túlélte a merényletet, de a neki beadott méreg végül végzett vele.
Zsigmond, a megmentő
Mária királynő visszakerült a trónra, de nem élvezte annak szépségét, ugyanis a Károly-pártiak a megmérgezett király fiát, Nápolyi Lászlót léptették fel ellene. Anya és lánya abban reménykedtek, hogy könnyen le tudják győzni az új trónkövetelőt, de tévedtek. A helyszínre siető asszonyokat 1386. július 25-én Diakovárnál megtámadták. Garai nádor és Forgách életüket adták a királynőkért, de végül elfogták őket. A két nőt az Adriai-tenger partján fekvő Novigrád várába vittek. A várban Erzsébetet 1387 januárjában megfojtották, Máriát pedig fogságban tartották. Zsigmond időközben visszatért Magyarországra, kiszabadította kedvesét és véget vetett a polgárháborús helyzetnek.
Királynőből feleség
A zűrzavaros helyzetből nyilvánvalóvá vált, hogy csak egy erőskezű férfi tud úrrá lenni a hazai zűrzavaros helyzeten. Mária és Zsigmond házassága után a férjet hivatalosan társuralkodókká nyilvánították, a gyakorlatban az uralkodás terhe hamarosan átkerült Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) kezébe, felesége visszavonult a politikától és a családnak szentelte életét. Úgy tűnt, hogy végre révbe ér élete. 1395 májusában azonban a szülés előtt álló fiatal királynő végzetes könnyelműséget követett el, egyedül lovagolt ki Budáról, és a hegyek között leesett lováról. A sérült királynő és gyermeke belehalt a balesetbe, így általa "mindkét ágon kihalt a szent királyok nemzetsége".
A Konstanzi zsinat története
A konstanzi zsinat 1414-től 1418-ig ülésezett. Összehívásának és a 38 évig tartó nagy nyugati egyházszakadásnak legfőbb oka az volt, hogy az Avignonban maradt bíborosok nem fogadták el a megválasztott római pápát. A katolikus egyháznak egyszerre két, sőt később három pápája is volt, és senki nem volt biztos benne, melyikük a törvényes. Az egyházszakadást felszámoló 16. egyetemes zsinatot 1414. november 5-én nyitotta meg Konstanzban XXIII. János ellenpápa. Egészen az 1814-ben tartott bécsi kongresszusig a konstanzi zsinat maradt Európa legnagyobb diplomáciai eseménye. A zsinat a konstanzi Miasszonyunk székesegyházban (Münster Unserer Lieben Frau) ülésezett.
A zsinatra az "öt nemzetet”, az itáliaiakat, az angliaiakat, a németeket, a franciákat, a spanyolokat és a bíborosok kollégiumát Luxemburgi Zsigmond kezdeményezésére azért hívták össze, hogy megszüntesse a nyugati nagy egyházszakadást (görögül: skizma), megjavítsa a meglazult egyházi fegyelmet és helyreállítsa a keresztény hit egységét. A zsinatot kölcsönös megegyezéssel a legtekintélyesebb párttal rendelkező XXIII. János ellenpápa és Zsigmond császár hívta össze 1414. november elejére Konstanzba. A megnyitás november 5-én, az első nyilvános ülés november 16-án zajlott. A zsinaton végül 1417. november 11-én egyhangúan Colonna Ottót választották pápává, aki november 21-én V. Márton néven kezdte meg pontifikációját. Ezt követően az új pápa Zsigmond királlyal 1418. április 22-én a zsinatot berekesztette.